Lesz még olyan, mint az elején? Mikor?

Sszia. Hát, először is. Szerintem nem a felszínen kéne kezdeni a frissítgetést. Mit érnek az új ruhák vagy az új smink, a régi, már túlságosan megszokott és unalmas kapcsolatban, az együtt töltött órák, mintha már nem is ugyanolyan lenne?

Szerintem lehet még olyan, mint régen. Olyasféleképpen kéne felrázni a kapcsolatot, ami.. nagy fordulat lenne. Nagyon nagy.

Lehet, hogy hülyének fogsz nézni :), de én azt tenném a helyedbe, hogy visszavennék az egész kapcsolat-dologból, és barátként próbálkoznék. Ez egy picit szerintem még izgalmassá is tenné a dolgot: megvan a gyűrű, de mégis barátként beszélgetünk? De jó...

Nos, ha unatkoztok néha együtt, az nem jó. De sztem nem feltétlenül muszáj ennek így lennie. Ez már tisztán a megszokottság jele. (mi lesz 5-10 év múlva?.. Akármennyire általános kérdés, ijesztő belegondolni)

Szóval: lelkileg kell a felfrissülés. Gondolom azért nem jutottatok még el odáig, hogy unjátok egymást, de nem csak hogy egymást, hanem egymás tulajdonságait, jellemét... Ha a szerelem megvan, és még mindig van olyan, amit imádtok egymásba, ami felizgatja mindkettőtöknek a fantáziáját, ha számíthattok egymásra, (egy kiadós baráti beszélgetésre, úgy igazán) ... Akkor alapvetően nincs gáz!

Egy picit fektessetek most nagyobb hangsúlyt a lelki kötelékre , ami köztetek van.

Szabaduljatok ki a hétköznapokból... Nem kell ehhez feltétlenül több százezer egy útra... csak kapcsolódjatok ki, és legyetek végre KETTESBEN! Testben és lélekben is.

Csináljatok valami olyat, amit eddig még soha nem csináltatok... Ne add fel!

Akár bátran változz meg (és nem új ruhákra gondolok!), légy őrült.. és csábítsd el őt is :) Hódítsd meg újra, de kelljen harcolnia érted... És ebből nem eltávolodás lesz, hanem még közelebb kerültök egymáshoz, meglátod.

Én nagyon drukkolok. ;)

Ui.: Ha nem értetted teljesen, hogy egyik-másik mondatomban mire gondoltam, nyugodtan írj.

* Jah, és egy idő után elfogtok odáig jutni, hogy az együtt töltött idő, ha nem is beszéltek, ugyanolyan csodás lesz!

Hihetetlen, én is csak nemrég tapasztaltam meg, mennyire jó úgy együtt lenni vkivel... hogy nem kell beszélgetni, nem kell feltétlenül együtt csinálni vmit... Hanem lehet külön-külön is, de lélekben ugyanúgy együtt. És ez nem is annyira elvont, mint amilyennek tűnik.

"Akkor lesztek igazán barátok, ha már nem kínos a csend."

Szóval, ne aggódj, néha az is tud nagyon jó lenni, ha csak úgy szimplán egymás mellett, de teljesen mást csináltok.. Ilyenkor csak egy mosoly, és nem semmi stressz.