Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csináljak ha nem vagyok büszke a páromra?
Szeretem nagyon, de mások előtt soha nem olyan, mint mikor a barátainkkal vagy velem van.
Behúzódó, félénk, sokszor én válaszolok helyette ha anya kérdez valamit. Bulizni se járok vele mert egyrészt nem szeret, ha el is jönne csak a pultot támasztaná.
De ha velem van (vagy barátokkal) nem ilyen, akkor annyira szeretem és jól érzem magam vele viszont ha nem a legmegszokottabb környezetébe van, olyan mintha más lenne. Én szeretem ha egy pasinak van kiállása. Ez olyankor eltűnik és olyankor nem vagyok olyan büszke rá, mert tudom milyen egyébként.
Beszéltem vele erről, de ő ilyen, ennyi a válasza rá. Nem megsérteni akarom, de azt mondta neki így a jó, ő nem tud meg nem akar nyitottabb lenni, táncolni velem buliba, esküvőn, ő nem ilyen. Én meg imádom ezeket :(
Ha ő ilyen, fogadd el ilyennek, ha pedig nem ilyen társat képzelsz magad mellé, szakíts.
Fordítva is neked hogy esne, hogy ő pl állandóan csitítana, és elvárná, otthon ülj, meg ilyesmi?
Persze ha mással táncolok akkor meg megy a féltékenykedés.
Egyszer egy szabadtéri koncertre csöppentünk, és mondtam hogy imádom ezt a számot, gyere táncoljunk, majd utána megiszunk valamit. És úgy bestresszelt, hogy ő nem tud táncolni, hagyjam már az ilyenekkel, hogy utána hazáig veszekedett velem. Félek, hogy ez mindig így lesz. 28 éves a párom.
1-es vagyok. Azt azért hozzátenném, hogy ha az anyósjelöltnek sme mer válaszolni, akkor ez a gyerek ez nem férfi. Kisfiú max.
Ha neked férfi kell, keress férfit, mert ez így nagyon gyászos, és ezek nem nagyon változnak.
Szerintem semmi baj nincs azzal, ha nem szeret táncolni buliban, esküvőn, koncerten. Én 29 éves férfi vagyok és soha nem szerettem táncolni. Pontosan ahogy írtad, a bulikban is a pultot támasztottam.
A barátnőm nálam pörgősebb (bár nem sokkal) és elfogadott így, nem nyaggat emiatt.
Talán ez a bajom, hogy nem nagyon változik semerre. Pedig mondtam neki, hogy lehet a lelkének is jó lenne ha nem görcsölne ilyeneken. De aztán mondta hogy ő ilyen, neki ez így jó. Ott abbahagytam, mert lehet neki tényleg így a jó.
De ezt se szeretem, hogy anyának alig válaszol. Mondtam neki, hogy én bezzeg az anyukájával 0/24-be csevegjek ha ott van, ő meg alig képes válaszolni anyának? Pedig teljesen olyan mint én, stílusban, hozzáállásban. Nem nehéz megszokni..
Viszont a mindennapokat kettesben meg szeretem... olyan nehéz ez így :(
Én is be tudok fordulni, nem játszani a jópofit sokszor, de nem teszem, mert azzal megbántanám.
Nem élek facebook és insta életet, nem fotók miatt csinálom, hanem mert szeretem magam jól érezni, elengedni. Sajnálom hogy ez a felszínesség bennem van.
Tehát játszmázol, színészkedsz.
Na, hadd mondjam el, hogy egy normális kapcsolat nem ilyen. Őszinteség, elfogadás, és bizalom. Ez lenne az alap. Nem értem, hogy a közösségi médiát miért hoztad fel, de mindegy is.
Férfi meg nem attól lesz valaki, ha vadidegenekkel jópofizik, meg szédíti az anyósjelöltet. Hanem attól, hogy a neki fontos személyekkel, pl. a barátnőjével hogy bánik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!