Hogy mondjam meg a feleségemnek, hogy fogyjon le mert már nem kívánom?

Az őszinteség a legjobb. Nem, nem tapló stílusról beszélek, csak őszinteségről.

De, nem akarlak elkeseríteni, fogyni igen nehéz munka, nagy elhatàrozàs, kitartàs , rengeteg türelem és sok meló kell hozzà. Ha ő maga nem àll kêszen erre, akkor hiàba b***sztatod, csak még jobban magàba fordul. Ezt neki kell akarnia. Nagyon! Neki magànak kell ràjönnie, hogy az egészsége kellene, hogy fontosabb legyen, mint pl a külsőségek.

Màsrészről viszont sajnàlom őt, mert te kb csak a külseje miatt sírsz itt, holott ha szeretnéd, annak kellene a legfontosabbnak lennie, hogy ne legyen még betegebb. Nem annak, hogy külsőleg nem vonzó szàmodra, meg hogy nincs kedved vele szexelni. A jóban rosszban mond valamit?

Ezt csak az tudja, aki fogyott màr nagyobb felesleget, hogy mi meló van benne, folyamatosan fejben ott lenni, odafigyelni mit eszik,mozogni akàr hulla fàradtan is. Kerülni azt amit màsok jóízűen ehetnek. Aki hízékonyabb, annak ugyanis elég pàr hét lazítàs is 5 kg pluszhoz. Itt nem zabâlàsra gondolok. Nem mindenki képes egyből végig csinàlni, hogy az egész életmódjàt megvàltoztassa, sokszor évtizedes rossz szokàsokkal végleg leszàmoljon.. Lelkileg is meg tudja viselni az embert, főleg ha mondjuk anyagcsere, vagy hormon beteg is, és nagyon lassan halad a dolog. Frusztràló tud lenni kezdetben főleg. Nem egyszerű, és nagyon buta dolog ítélkezni, hogy miért nem lép. Azért, mert nehéz. Tapasztalatból írom ezeket, majd 50 kg fogyàs utàn.

A lényeg az, hogy neki kell akarnia. Addig nem fog tartósan lefogyni, amíg nem talàl elég motivàciót hozzà. ( Lehet hogy majd ez az egyre rosszabbodó egészségügyi àllapot lesz) Az össze- vissza jojózàs meg majdhogynem rosszabb mintha el se kezdi. Ezeket a dolgokat csak az értheti aki jàrt hasonló cipőben, és nehezen élte meg a vàltàst.