Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lehet egy pasit leszakítani a szüleiről?
Fiatalok vagyunk, de mégis úgy érzem épp ideje lenne ár. 20-as éveink elejében járunk, mégis ha eltervezünk valamit, most legyen az összeköltözés... Anyuka, apuka megjelenik és meggyőzik röpke 40 perc alatt az ellenkezőjéről, amit egyébként féléve tervezünk, és akarunk. Ö is akarja, hisz ő vetette fel. Valamiért úgy érzem az anyjának még csak-csak, de az apjának nem mer nemet mondani. Elmondása szerint képes lenne megütni őt. Ami eléggé meglepett az utóbbi időben, hogy nem áll ki magáért. Hiába próbálok neki segíteni, nem meri. Ebben nőtt fel, azt hiszi ez a természetes.
Mit lehet tenni?
A terv: Elviszem magammal, és nincs apelláta
B terv: Továbbra is próbálok neki segíteni
C terv: Szünetelek vele, hátha észbe kap
D terv: Ötleteket kérnék :)
A szülök néha elkövetik azt a hibát, hogy nem engedik a gyereket a saját útját járni. Mert ha még szülőként tudom, hogy hülyeség, de nem jár kegyetlen pofáraeséssel, akkor engedem, tanulja meg a saját kárán.
Itt nem tudom mik voltak az érvek, de az ilyen huszonéves összeköltözéseket én sem feltétlenül támogatok szülőként.
Viszont ha a legrosszabb variáció szerint sem az lesz, hogy egy lelkileg meggyötört és nincstelen gyerek tér haza akkor lehet hagynám, hadd csinálják.
Na tehát akkor mi az oka annak, hogy össze akartok költözni?
Illetve mi az oka annak, hogy ezt ellenzik?
Éltünk mi már együtt 6hónapot. De a szüleink miatt ( helyesebben az én szüleim miatt inkább) elköltözött. Visszament az anyjához. Minden jó volt, de anyámék nem kedvelik, ennek hangot is adtak. Ez meg nyilván sok volt neki. Most úgy adódott, hogy kivásároltam anyáék féltelkét. Ez már az enyém. Elkezdtük építeni apám segít benne, az építő iparban van stb stb. Nem ez a lényeg. Úgy volt ő is segít, megalapozzuk a közös jövőnket. Erre az anyjáék szerint majd lehúzom, elrontom az életét, jobb neki otthon a mamahotelben.
Lényeg: mi már félévet éltünk együtt, egymással. Semmi gondunk nem volt az együtt éléssel. Dolgozom, ő is, főzök, mosok, takarítok, plusz a kertet is rendezem. Emelett van erőm este még hancúrozni:D Ő csinálja a kocsiját, tesómmal mindent bütykölnek vagy mit csinálnak. Jól meg vagyunk. Illetve voltunk.
" én csak kihasználom, mellettem nem lesz jövője,"
Ezt mire értik?
hány éves konkrétan és mivel foglalkozik?
Kihasználom---> befogom a házimunkába, esetleg közös kassza lenne. Ezen kiakadtak.
Eddig otthon semmit nem kellett csinálnia. A szoba ablakát az anyukája csukta be, aki a ház másik feléből futott be hozzá, mert nem akart a szerelmem felkelni az ágyból. :'D Szerintem nincs még egy ilyen nő aki egy ilyen lustit elviselne. Max az anyukája. De basszus szeretem...:)
Ez a jövője nem lesz, meg nekem ilyen félelem keltő szöveg lenne esetleg. Vagy nem tudom, igazából jobban keresek nála. Ő kőműves-burkoló, én meg vállalkozom. :) 23-23 évesek vagyunk. Huszas éveink elejében vagyunk.
Hát ennek akkor nincsen értelme, amikt aszülők mondanak!
Se alapja, se értelme.
Annyi van, hogy elvárják, hogy mellettük maradjon és ne legyen saját családja.
A fiúnak ekkor azt kéne megkérdeznie, hogy akkor szerintük hány évesen nem gyerek már, amikor elköltözhet szerintük, és állapodjanak meg abban az életkorban.
Mondják ki a szülők, hogy 25 vagy 28.
Addig meg legyen ittalvás-ottalvás.
Vendégeskedést csak nem tiltják meg. 2-3 nap itt, 2-3 nap ott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!