Miért tesz tönkre valaki tudat alatt egy jól működő/működhető kapcsolatot?

10-es! Ha én nem tudok repülőgépet vezetni, mert nem tudok és mások is ezt mondják, akkor szerinted én tudok repülőt vezetni? Ajánlom nézd meg egy reptéren a pilóták arcát ha így bedobod nekik, hogy én tudok repülőt vezetni, mert ezt mondta valami hülye könyv, hogyha bízok magamban, akkor minden sikerül, és tudok repülőt vezetni.

Jó esetben csak a biztonságiak kísérnek ki.

12-es! De te sem érted, hogy nem szubjektív, ez akkora hülyeség, hogy a szépség szubjektív, dehogy szubjektív, pszichológiai vizsgálatokkal lehet mérni, hogy bizonyos arc és test formákat tartanak szebbnek túlnyomó többségében. és ez nem korfüggő már Francis Galton felfedezte az ún. centrális elvet a 19. században, hogy az emberek legjobban az úgymond nem szélsőséges arcvonású emberekhez vonzódnak. Ezt azóta is többször igazolták, tehát ennek a szépségideálnak egy része öröklött, és univerzális.

A másik része az, amit az adott kor társadalma megteremt a viselkedéssel, szépészeti termékekkel, divattal stb. Ez is objektív itt a társadalmi többség mondja meg, hogy mi a szép és igenis komoly hatása van ennek is.

Ezek után vannak egyéni preferenciák igen, de ezek jelentősége elhanyagolható.

Aki magát csúnyának tartja az azért van, mert az is! Korábban ezt kommunikálta felé a többség. Ha felhajtasz az autópályára, és mindenki szembejön valószínű te vagy rossz helyen.

Hiába hallja most egy embertől, hogy nem, meg, hogy mennyire értékes. A többség véleménye dönt nem egy emberé. A szülők is szépnek látják a legrondább gyereket is, pedig nem az. ugyanígy egy ronda, megbízhatatlan embert is láthat szépnek és felelősnek a párja, mert ez önigazolás, azért mondja ezt mert nem vallhatja be saját magának, hogy egy selejtet szeret. Ezt láthatjuk működés közben itt is. A kérdező nem érti, hogy a párja miért viselkedik így, amikor ő nem akarja elfogadni, hogy valóban ilyen.

65%os ha a kérdező esetére vetítjük a filozófiád akkor ezek szerint a pasi jól csinálja a dolgait? Így van rendjén hogy szét barmolja a kapcsolatot? Hisz "ő tudja hogy csúnya és azt is hogy a kérdező mit érez és gondol" mindegy a kérdezőnek erről mi a véleménye. Ahelyett hogy örülne hogy talált valakit aki a fszságai ellenére szereti és ragaszkodik hozzá még úgy is hogy miatta mérgező a kapcsolat.

Azt írod a környezetnek mindig igaza van. Én erre több ellenpéldát is láttam. Egyrészt mikor eldől hogy a kortársak szerint mennyire vagy vonzó még jellemzően kifejletlen a külsőd (12-14 éves kor körül) és már itt is sok mindent szem előtt tartanak a külsőn kívül is. Már itt számít a magabiztosság a humor a kommunikációs készség ami mind valamilyen szinten fejleszthető lenne. Ezek lövik be hol állsz a ranglétrán és ezekkel tudsz kapcsolatot építeni így növelve a szociális hálód. Ha ezt nem teszed perifériára szorulsz és még ha a külsőddel nincs is baj ciki lesz veled összejönni. Márpedig még huszonévesen is számít mi az ami menő és mi ciki nem hogy tizenévesen.

Az a gyermek aki perifériára szorul nem fejleszti kvázi egyik hasznos szociális képességét sem és még inkább lemarad miközben folyamatosan sérül az énképe. Ahogy idősödik az ember a külsőről egyre inkább át tevődik a figyelem a jellemre. De mire idáig ér korban a kirekesztett gyermek addigra olyan lemaradásban van szociális téren és olyan gátlásai alakulnak ki amik miatt a társadalom ismét kirekeszti. Lehetsz te akármilyen arany ember ha az embereket taszítja a viselkedésed élet szemléleted.

Tehát ha vissza térünk arra amit te kifejtettél ; egy önbizalom hiányos sérült embernek jobb ha negatív és sérült marad hisz ő ilyen ahelyett hogy (akár pszichológus) segítséget kérne és változna. Mivel valamikor tizenévesen rosszul indult a szocializációja jobb ha az egész életét elszúrja mintha igyekezne változtatni és javítani a helyzeten. Persze ezt nem árt ha az ember nem 50 évesen kezdi el.

Azért sem értem ezt a logikát mert senki nem szeret értéktelen lenni. És nem is az de ezek az emberek ezt érzik.

Tudom mert én is küzdök a magam szociális nehézségeivel. És pont a saját példám miatt tudom hogy lehet javítani. De hogy ne lehessen azzal érvelni hogy persze mert én nőnemű vagyok van srác ismerősöm is aki kitört a csúnya nyomi szerepből pedig én nem jósoltam neki nagy jövőt. De amíg valaki a kényelmesebb utat választja és inkább utálja magát a világot és bárkit aki szerethetné addig nincs mit tenni. Az embert a félelmei vezetik. A kérdés mitől félsz jobban? Attól hogy egyedül maradsz vagy attól hogy bánthatnak? Én jobban féltem attól hogy nem lesz aki mellettem legyen mert szerintem a magánynál nincs rosszabb (mert aki a párkapcsolat teremtésen elbukik többnyire a baráti kapcsolatokat is nehezen kezeli amennyire ezt tapasztaltam.)

Mindenki kockázatot vállal aki más emberekbe veti a bizalmát de csak azért kizárni minden jót amit egy kapcsolat adhat (nem csak szerelmi hanem bármilyen emberi kapcsolat) mert félsz hogy megsérülhetsz nagyon buta döntés. Márpedig azzal hogy leülsz és azt mondod ilyen vagyok és kész bizony ezt a döntést hozod meg nap nap után.

És végül ott találod magad hogy lehetnél boldog is lásd a kérdező párja de elbaltázod mert nem tanultál meg bízni.