Ti elhagynàtok?

Elég hosszú lesz.

Szóval a pàrommal közel egy éve vagyok együtt. Volt köztünk 140 km mikor megismertem, de Ő már akkor kijelentette, hogy nem jön hozzám soha, én menjek minden héten. Pedig ő már akkor dolgozott, én meg suliba jártam, szóval bevételem sem volt, de ezt még félre is tettem. Aztán hitegetett azzal, hogy költözzünk össze. Úgy volt, hogy egy kis időt töltünk az anyjànàl és utána külön költözünk. Oda költöztem és közölte, hogy hát Ő amúgy 2-3 évig még biztos nem költözik sehova. Kiakadtam, de még ezt is elnéztem neki, én idióta. Ekkor ő már nem nagyon dolgozott, de kapott pénzt. Én dolgoztam, és az anyja míg munkàban voltam àttúrta a személyes holmijaimat és megtalált nálam 30 ezer forintot, és elkezdte nekem azt ordítozni, hogy Èn azt loptam.(Miközben már akkor rég dolgoztam). Az anyjàról még kiderült, hogy nagyon igénytelen és nagyon koszos is. Mindent én csinàltam helyette a házban, még a dugópajtija után is én takarítottam, és még ő ordítozott velem, hogy én nem csinálok semmit. Aztán kiderült, hogy a fiát is rendszeresen legombolja pénzzel(nagy összegekkel, pedig az anyja havi 600-700 ezreket keres) és ezt megpróbálta velem is eljátszani. Ezek összességèben betettèk nálam a kaput. Külön albérletbe mentem. De rájöttem, hogy a párom teljesen anyafüggő, és nem életrevaló. Egy hagymàt nem tud megpucolni, egy kereket nem tud cserèlni, nem tud olyan alap dolgokat, mint megcsinàlni egy ràntottàt, vagy mosogatni. És ezek mellett eligènytelenedett mellettem. Felveszi a szakadt pólót, szakadt alsót és ettől én rosszul vagyok. Hiába szólok érte megkapom, hogy "na és? Utcára nem jó?" Vagy hasonló. Nincsenek tervei sem, pedig idősebb, mint én. Dolgozik 2-3 hónapot egy-egy munkahelyen, aztán otthon fetreng hónapokig és ezt csinálja már pár éve, csak eddig ez nem esett le Nekem, mert passzív jövedelme volt. Ha ajándékot kapok tőle annak elkèri a felét. Legutóbb vett nekem egy 20 ezer forintos elektronikai kütyüt születèsnapomra, és kérte, hogy adjam oda ennek a felét(pedig nem is kértem soha, hogy vegye meg nekem ezt). Ha vesz egy üveg pezsgőt annak ki kell fizetnem a felét, ha kijön hozzám oda ahol eredetileg lakom ki kell fizetnem a benzinpènzt. Nem akarok én senkit lehúzni, de szerintem némelyik húzàsa elég morbid. Ja, és ő ordítozta nekem azt, hogy ő velem soha nem lesz egy kasszàn, és ezért nem fog velem összeköltözni. A hobbijàra egyébként, ha van pénze HETI 50-60 ezret költ, ha nincs pénze, akkor pedig adóssàgba veri magát egy-két hülye cucc miatt. Abban sem vagyok biztos, hogy szeret-e egyáltalán, mert nem nagyon foglalkozik a véleményemmel, ritka, ha igen.

A szex sem olyan jó vele, mostanàban abban is próbál önző lenni, ha meg szólok érte ő hàborodik fel.

Igazából így àtgoldolva azt sem tudom miért vagyok vele együtt. Amikor megismertem azt hittem olyan, mint én, de rájöttem, hogy szinte teljesen az ellentètem. Igazából most adódni fog egy lehetősègem is, de annak az az ára, hogy egy évig be kéne vállalnom a kötelező bentlakàsos iskolàt Pesten, és belegondolva nem tudom mennyire érné meg miatta tologatni ezt a lehetőséget.

Mellette szóljon, hogy néha nagyon jókat beszélgetünk, és nagyon szeretek vele összebújni és Neki csak Én vagyok, nélkülem elég magànyos lenne. Igazából fogalmam sincs mi lesz vele akkor, ha esetleg teljes mértékben egyedül marad és magára lesz utalva 100%-ig. Barátai sincsenek. Az elején éreztem, hogy mennyire tud szeretni, és nagyon jó volt vele akkor, de már nem annyira. Attól felek, hogy ha szakítok teljesen magam alatt leszek hetekig, vagy esetleg kialakul a "se veled se nélküled" dolog, és egyszer ebbe mar beleestem, nem akarok ismèt. Kérlek adjatok tanàcsot! Ti mit lèpnètek? Ne oltsatok szét, ha lehet! Csak értelmes válaszokat kérnèk!