Miért zavarhat ennyire, hogy az exemnek látszólag jó, új kapcsolata van, amikor nekem is?

Észrevettem magamon - és ez marhára bosszant -, hogy nagyon dühít az exbarátom új kapcsolata. Nem is annyira új ami azt illeti, előbb lépett tovább mint én a szakítás után. Persze amikor még utána vergődtem, akkor érthetően zavart a kapcsolat, pontosabban fájt, mert még szerettem a férfit.

Aztán szép lassan én is felálltam a földről, ahova taszított a szakítás, és összejöttem egy addigi volt nagyon jó barátommal. Imádom őt, szerelmes vagyok bele, és a legjobb napjaimat élem vele. Az iránta táplált érzelmeim tiszták, nem kétséges, hogy szeretem. Viszont ennek ellenére egyszerűen zavar, hogy az exem is boldog.

Nem kívánok neki rosszat, sőt, szépen váltunk el. Az eszemmel tudom, hogy így a legjobb, de közben mintha mégis valami nem lenne rendben. Pedig a barátommal úgy jöttem össze, hogy már rég nem szerettem az exem, tiszta lappal indultam. Nem pótlék, sőt, a tökéletes másik felem, a legjobb barátom és szeretőm. Ezért nem értem, hogy miért fordulnak meg időnként ilyen gondolatok a fejemben.

Valaki élt már át hasonlót? Előre is köszönöm a válaszokat.