Hogyan kéne kezelnem azt, hogy amikor nem vagyunk együtt, akkor nagyon pocsék a kommunikációnk?

Több, mint egy éve vagyunk együtt a párommal. Ezalatt az idő alatt neki gyakran akadtak külföldi munkái. És amíg együtt vagyunk, addig minden tökéletes. Figyelmes és romantikus. Sokat beszélgetünk és ilyenkor érzem, hogy nagyon összeillünk. Komolyan tervez velem, ezt már többször bizonyította. De amikor külföldön dolgozik, akkor nagyon elhanyagolva érzem magam. Ha keresem, akkor szinte azonnal visszaír, de magától nagyon ritkán ír. Kipróbáltam és 2 napig nem keres, ha én se keresem. Az a bajom ezzel, hogy szerintem van már olyan szinten a kapcsolatunk, hogy napi szinten beszéljünk. Nem azért, hogy számon kérjem, hanem mert fontosak vagyunk egymásnak. Ráadásul ilyenkor alig beszélünk pár szót. Legutóbb annyira kikészültem ettől, hogy amikor hazajött, akkor szakítani akartam vele, de addig küzdött és bizonyított, hogy rájöttem tényleg szeret ő is. Hiába beszéltem erről vele vagy ezerszer, azt mondta hogy nem megy neki jól távolról a kommunikáció és még így is igyekszik ahogy tud. Szeretném ezt elfogadni, de nagyon rossz elhanyagolva érezni magamat, amikor nincs velem. Nem tudom mi lenne a jó megoldás. Jövőre valószínűleg nem lesz már ilyen sok külföldi munkája, de nekem fontos, hogy tudjunk kommunikálni akkor is, ha éppen nincs velem.

29N és 35F