Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hazudik arról, hogy nem dohányzik?
Nem tudom idevaló-e a kérdés, de az élettársam előttem napi 1-2 doboz cigit elszívott. Én sose dohányoztam és utálom az egészet (a füstöt, a következményeit (dohányzás miatt több rokonom meghalt)). Amikor összejöttünk kerek-perec kijelentettem, dohányossal sose fogok együtt élni. Leszokott a cigiről. Aztán egy idő után újra éreztem rajta csók, puszi alkalmával. Kérdeztem cigizik-e újra? Tagadta. Aztán lebukott, és kiderült szappannal mosta a száját, inkább elment két sarokkal arrébb dohányozni és amikor ismerősökkel összefutott magyarázkodott, hogy ő nem cigizik, rosszul látták (ha látták). Szánalmas volt. Azonban egészségügyi okok miatt és mert én is kértem utána nem dohányzott. Pár hónappal később azonban egy buli után újra napi 1 dobozzal kezdett szívni, de ez is véletlen derült ki. Akkor már sajnos összekötöttük az életünket anyagilag is. A gond, hogy ez is úgy derült ki, hogy gyanús lett, kérdeztem cigizik-e újra? Á nem. Aztán lebukott elég nyilvánvalóan cigivel a szájában.
Ekkor már behisztiztem, hogy amíg meg akart szerezni addig megállta a cigizést, amint fix a kapcsolat, akkor már újra rá lehet gyújtani.
Legnagyobb bajom azonban azzal volt, hogy miért hazudik a szemembe. (Nem egyszer, hanem minden egyes rákérdezésnél.)
Utána én legalábbis azt hittem megint nem dohányzott egy ideig. Aztán más dohányosok elmondták együtt járnak ki a munkahelyről és ő is rágyújt csak egyszer mondta nekem el ne modják.
Ekkor már a költözés határára kerültem.
Fogadkozott így-úgy soha többé nem hazudik és különben se szokott rá vissza csak alkalmanként szív el egy cigit.
Azonban 3 hónapja talaltam a táskájábn két szál szivarkát. Szerinte az egyik munkatársa tette be véletlen vagy régről maradt ott. (A táskát már a leszokás után újonnan kapta.)
Azóta is azonban folyamatosan érzem a lehelletén, hogy olyan mintha egy pálott dohányos illata lenne, fura füstszag, de csak enyhén. (Hétvégente, amikor együtt vagyunk et a fura füstszagot sose érzem.) Hazaérkezéskor épp mindig frissen berágozva és halls cukorkás szájjal érkezik.
Ha megkérdem újra cigizik-e tagadja, vagy akár le is csesz mit gyanúsítgatom. Éjjelente köhécsel. Egyszer beugrattam, hogy egy munkatársát megkérdeztem cigizik-e? Na akkor hirtelen megmondta, hogy ha sok a stressz a munkahelyen, akkor 1-1 szálat elszív, de ilyen max. havonata egyszer van.
Most azonban megint dohánytörmelék volt a táskájában. Rákérdeztem es a válasz: hagyjál aludni, különben is múltkor se tudom, hogy került cigi a táskámba.
(Nem kutattam csak ő mondta korábban, hogy a kocsikulcsot benne találom valamelyik zsebben.)
Most hazudik és dohányzik újra?
Az egész kapcsolatunk más okok miatt borotvaélen táncol, de ha megint a szemembe hazudik, akkor biztos nem fog már érdekelni a "megjavítása" a közös életünknek.
Bizonytalan azért vagyok a cigizésében, mert régen a napi 1-2 doboznál nagyon egyértelműen dohányos szaga volt mindenének, most meg inkább olyan szerintem dohányzik, de nagyon halvány az a füstös illat. Ezt egyszer azzal magyarazta mindig egyutt kavezik a dohanyosokkal.
Bocs ha hosszu lett. En elso alkalommal full odatettem magam a leszokáshoz. Aztán második alkalommal is. Azonban azt nem bírom, ha a szemembe hazudnak.
Nagyapám láncdhányos volt mégs egyik napról a másikra lerakta. Az élettársam szülei tüdőrákban haltak meg. Ezért féltem őt is. Amikor rendesen dohányos volt havi 40.000-et költött csak cigire! Télen majd kiköhögte minden éjjel a tüdejét, amikor leszokott eltűnt a köhögés, lett félretett pénze. Most azonban hirtelen eltűnt a pénz is (a közös kassza is nagyon megcsappant látható ok nélkül). Őszinte leszek, nem óhajtanék továbbra se olyan emberrel együtt élni akinek hamutartó szagú a szája, az egészsége 10 év múlva tropa lesz, nyaralás helyett egészségkárosító hülyeségre költ havi súlyos ezreket és még hazudik is. És x-edik leszokási kísérletét is én akarjam és oldjam meg helyette?
Nem az anyja vagy, meg nem is az orvosa, hanem a barátnője. Úgy is kellene viselkedni, akkor nem hazudna.
Leszokni pedig minden alkalommal marha nehéz. Az mindegy, hogy kétszer már segítettél neki. Voltam hasonló szituban dohányosként, én is tagadtam, amíg csak lehetett. De ez függőség, nem egy józan döntés, amit amúgy tudna vállalni az ember.
Egy dohányos mindig az marad, ez nem múlik el sajnos. Csak épp nem gyújt rá x ideig.
Egy éve nem gyújtottam rá, de minden egyes nap meg kell küzdenem önmagammal. De elég egy pici lelki egyensúlyvesztés, azonnal visszaesnék.
Sajna igy jár az, aki nem párt választ magának, hanem alapanyagot. Nekem is volt ilyen párom. 1000x profibb voltam
Cigit a lakásban azon részén tartottam (2 részletben), ahol nem éri el. Vagy melohelyen. Nagytakarítás előtt pedig a lakáson kivűlre vittem,pl Petőfi hídnál rejtettem el közterületen, fényes nappal.
Megmostam az arcom, sapkát húztam cigihez (tavasszal-ősszel is). Egy sapka mindig a melohelyen volt a szekrényben. Azt anyámmal mosattam ki néha. Kezemen gumikesztyű (ha nem melohelyen bagoztam), és a cigarettát SOHA nem bank kártyával vettem.
Egyszer lebuktam. Aztán később nyiltan visszaszoktam. Benyelte. Kénytelen volt.
A lényeg: Nem hisztizni kell, hanem segíteni neki. Ezt te rontottad el. nem kellett volna vele összejönni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!