A barátom folyamatosan at mondja, hogy elégedetlen a szexuális életünkkel, pedig szerintem nincs oka rá. Tényleg velem van a baj? (Bővebben lent. )

Mindig azt mondja, hogy neki minden nap kell szeretkezni, és mellette minimum egyszer minden nap orálisan kell nekem őt... Vannak olyan napok, amikor kimarad a szex, mert mindkettőnknek dolga van, vagy fáradtak vagyunk, és olyankor orális sincs. Másnap jön a hiszti, hogy "ez a legszentebb" kötelességem, hogy ő frusztrált, meg nincs nemi életünk... de ő nagyon szeret... Én vele egyszer sem mentem el, előtte se mondjuk, de ez is a baja, hogy én ezzel elveszem a férfiasságát, de most ezzel is mit tudok csinálni. Ezt is próbáltam ellensúlyozni, hogy megcsinálom, amit kér, akkor is, ha nincs hozá kedvem. Akkor persze leszíd, hogy nem vagyok lelkes. Nagyon unom, nem hiszem, hogy ezt más fiú is ennyire elvárja. Mindig én kezdeényezek szexszet s, mert ő közölte, hogy akkor én biztos akarom ő már nem fog, mert úgy sincs semmi értelme, hisz nem megyek el, nem látja, hogy nekem jó, pedig látszik szerintem, hogy élvezem, és azrt nem csak én vagyok, aki nem jut el a csúcsra. De persze ezért nekem kell minden szexuális dologgal kapcsolatban vezekelni. Ha nem kezdeményeztem, vagy 4-5 napig nem volt semmi, csak egy kitörés, hogy ő már nagyon kész van. Nem hiszem el, hogy nem tudott volna odafordulni hozzám, és csak puszit adni, vagy bármi.