Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párom nagyon jó ember és hiába igyekszik, úgy érzem nekem ez kevés, amit ő nyújtani tud. Mit tegyek?
Sziasztok! Előre is elnézést kérek, ha hosszú lesz, de eléggé el vagyok keseredve.
25 éves vagyok, ez az első kapcsolatom életemben, sajnos nehezen ismerkedem, mert zárkózott vagyok és egy elég fura, elvont embernek tartom magam, régebben szerettem egyedül lenni, barátaim azért vannak, de keveset találkozom velük, elsősorban egyetemen, eddig inkább a tanulmányaimra fókuszáltam, amíg meg nem ismerkedtem kb. másfél éve egy 15 évvel idősebb férfival egy viszonylag semleges helyen. Egy fél évig kb. csak beszélgettünk, mindig is lenyűgözött az intelligenciája, nagyon okos, kedves, bár a szüleim kiakadtak rajta kicsit, de fél évvel ezelőtt összejöttünk. Ő egy nagyon jó ember, nem iszik, nem dohányzik, nagyon kedves, művelt, de mégis úgy érzem, hogy nem tudja nekem megadni, amire vágyom. Mindig nagyon türelmes volt velem, 5 hónap után vette el a szüzességem, igazi úriemberként viselkedik, viszont nagyon sokszor fáradt a munkája miatt, nekem meg most hogy már nem fájnak az együttlétek, egyre nő(ne) a szexuális étvágyam, neki meg nincs kedve, fáradt, kielégíteni sem tud, pedig igyekszik... Sajnos egyre több a veszekedés, részben a felsoroltak miatt, másrészt meg csak nagyon elvont témákról lehet vele beszélgetni, mint a vallás meg a történelem, amik szintén veszekedéshez vezetnek.
Szeretjük egymást, tudom, hogy ő egy tiszteletreméltó és jó ember, de egyre jobban érzem, hogy "túlnőttem" ezen a kapcsolaton. Nekem rengeteg az energiám, sportolok, tanulok, utazom, tudom hogy a pénz nem minden, de nekem elég tehetős szüleim vannak, neki pedig nem fontos a pénz...
Azzal van problémám, hogy amúgy is nehezen ismerkedem, zárkózott vagyok és elég határozott elképzeléseim vannak az életről, félek, hogy a soha az életben nem lesz senki más és ha szakítottunk, már nincs visszaút.
Párom szerint viszont én vagyok a türelmetlen vele szemben folyton.
Légyszi normális válaszokat, ha lehet! Most tényleg nem tudom, mit kellene tennem ebben a helyzetben.
Az életkornak ehhez nincs sok köze, más az energi-szint.
Férfiként nagyobb különbséggel is éltem komoly kapcsolatban.
Simán jól pelenkáztam 50 évesen, és a szexszel se volt baj.
Lépj tovább, ez nem út a boldogsághoz.
A szexuális differencia egy kapcsolatot mindig megvisel.
Mivel neked konkrétan minimális a tapasztalatod, így érthető ha most fejest ugranál az egészbe, hogy minél többször átéld a testi gyönyört. Valószínűleg az emlitett ffi kollega mellett ez nem fog nagyon menni. Valószínűleg neki már megvoltak ezek a korszakok, és nem viszi rá az ösztöne, hogy egész nap szexeljetek.
Fiatalon a kapcsolatok eleje nagyon el tud tolódni az élvezetek hajtása felé. Ha attól leszel boldog, akkor tudod mit kell(ene) tenned. Saját magad igényeit is figyelembe kell vegyed.
Lehet, hogy 1-2 év múlva újra összehoz a sors, aztán máris máshogy alakul az egész, bár elengedni egy jót mindig iszonyú nehéz.
Én lehet azt csinálnám, mivel egyezik a korunk, hogy gonosz módon talonba tartani, aztán addig ismerkedni, hogy ne a 0ról indulj neki, mert akkor kb a padlón leszel hónapokig a magányban. De emelett persze tegyél is a kapcsolatba, ne hanyagold el. Továbbra is kezdeményezz. Lehet egy hátmasszázsal fel tudnád tölteni.
Szóval ismerkedni 1-2 emberrel, aztán ha látsz valakibe potenciált, akkor lépni. Nem a megcsalás irányába, azt felejtsd el. DeAztán közölni az idősebbel, hogy neked mások az elképzeléseid, és (egyelőre?) vége. Bár ez sem könnyű, de talán járható út.
8-as vagyok. Nem vettem magamra, hanem a kérdezőt védem, mivel szerintem nem épp reálisan közelítetted meg a kérdést. A gond itt nem az, hogy a férfi próbálkozik, igyekszik, s máris nem kell a leányzónak, hadd jöjjön helyette egy bunkó paraszt. Hanem egyszerűen csak különbözőek. Attól még, hogy rendes, igyekvő férfi, miért kéne együttmaradniuk, ha nem tudja boldoggá tenni a kérdezőt. Ne keltsd már a bűntudatot benne feleslegesen.
Imádom, mikor a csalódott, kiábrándult férfiak jönnek és osztják az észt, "merthogy ilyenek a nők, úgy kell nektek"...
Mit nem lehet ezen érteni?
A nőknek nem kellenek az okoskodó, túlművelt, úriemberek, elvont témákkal... akik inkább dolgoznak, és kielégíteni sem tudják a nőt. Ebbe soha egy nő sem szeretett még bele.
Ez nem kapcsolat, csak valami barátság.
Izgalmas férfi kell a nőnek, és bizony kemény farok, ami "ellátja a baját" ahogy kell.
Már rég rájöttem, hogy a műveltség inkább néha taszító a nőknek. Persze legyen jó állásod, de ne légy tudálékos :D ezt nagyon megtanultam. Jó diploma + munka + PhD... de megtaláltam az aranyközéputat. Munkát sohasem viszem bele a kapcsolatba, és próbálom normálisan kezelni a dolgokat, hogy ne menjen a magánélet rovására... illletve próbálom kiegyensúlyozni extrém sportokkal, utazásokkal, élményekkel.
Így azért tartható simán a tempó egy 5-10 éves korkülönbségű kapcsolatban is... ennyi a titka.
Egy biztos, unalmas besavanyodott túlművelt úriember a kutyának sem kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!