Jogosan ábrándultam ki, ha mindenen spórolni akar a barátom?

A barátomnak alapvetően jó személyisége van, de kikészülök attól, hogy mindig spórolni akar. Más helyzet lenne, ha nem lenne miből élnie, de jól keres és saját háza és autója is van. Amit művel az szerintem nem észzerű. Nem kapcsolja fel a házában a villanyt(miattam megteszi, mert én így nem bírtam volna, de ha csak ő van, akkor továbbra is sötétben van). Csak a legolcsóbb alapanyagokat veszi meg, akkor is ha azok rosszabbak. Spórol a wc papíron is, mindig csodálkozik, hogy amióta járunk, azóta sokkal többet kell vennie... El akartunk menni nyaralni, de láthatóan a lelkére vette, hogy mennyire drága a repülő és szállásból is csak hostelbe akart menni, ezért inkább annyiban hagytam. Most kinézett valami olyan nyaralást, ahol borzalmas körülmények közé mennénk és nem érti nekem ezzel mi a bajom. Ha valami ingyen van, akkor ő az első, aki tartja a markát, hiába nincs szüksége rá. Ha valamit drágának talál, de felajánlom, hogy fizetem, akkor szintén rögtön elfogadja. Jogos, hogy kiábrándultam?