Ti mit gondoltok? Szerintetek egy kapcsolatnak azonnal vége, ha valamelyik fél fizikailag bántalmazza a másikat?

Egyértelműen vége.

A volt nejemnél akkor telt be a pohár amikor annyira felidegesített, hogy kezet emeltem rá. Provokált, de nem ütöttem meg, otthagytam mint egy darab követ. Mivel a saját tulajdonomban laktunk a következő nap közöltem vele hogy részemről vége és takarodjon a fenébe. Jelenetet rendezett,nem volt erre hajlandó, még a rendőröket is kihívta, ezért zárat cseréltem és az összes cuccát elvittem a szüleihez és elköszöntem. Szerencsére bútor nem volt, ami használati eszközt együtt vettünk vagy kaptunk azt mind elvittem, ne is lássam.

A volt anyósom szerint ezt az affért meg lehetett volna beszélni, de erre annyit mondtam, hogy most nem járt el a kezem de legközelebb már nem vállalok rá garanciát.

Jól döntöttem, a mostani párom egészen más személyiség, így utólag nem is értem hogy vehettem el azt a nőt.

#6: Nem, ez nem mazochizmus. Egyszerűen szeretem a nőktől a agresszióba hajló temperamentumot. Szexinek tartom, érzelmek és indulatok szabadulnak fel, nekem ez valamiért örömet okoz. Én érzelmileg a hideg és a forró dolgokat szeretem, a langyos nincs rám jó hatással.

Nem az idegbeteg hisztérkikákat preferálom, hanem azt, ha egy amúgy érzékeny és intellektuális nőből is elő tud törni a vadállat. Szeretem érezni a düh korbácsolta, felszabaduló energiát, erőt, szeretem, amikor néha a kimért tudatosság fölött úrrá lesz az ösztönösség, és egy pillanatra lebomlanak a gátlások. Azt tapasztaltam, hogy az emberek nagy része (a nagyon extrém vészhelyzeteket leszámítva) csak akkor adja az igazi önmagát, amikor eszeveszettül mérges, és esetleg szex közben, de az utóbbi már nem mindenkire és nem mindig igaz.

#5 voltam.

Gyerekkorom óta Apám által 15 éves koromig okkal vagy ok nélkül ütve voltam. Egyszer nemet mondtam és visszaadtam. Nem voltam rá büszke, és az erőmet sem tudtam hiva tenni honnan jött akkora. Azóta tart tőlem.

Utáltam minden férfit magam körül, aki közeledni akart, mert valamiért mindig a srcácokkal jöttem ki jobban, de aki már nem csak a barátságom akarta gyűlöltem és nem tudtam megnyílni sem felé, inkább eltávolodtam.

Aztán jött a férjem, nagyon szép volt minden, a házasság első honlapjában megváltozott, pont amikor nagyon nehéz időket éltünk meg. A munkahelyemen hatalmas volt a stressz, rosszul voltam minden nap, kórházba is kerültem és egy nap besokalt csak, mert nem feküdtem le vele megvert, mert én nem teljesítettem a papírban foglaltakat, tehát a házastársi "kötelezettségem". Nem ütöttem vissza, hiszen a verekedést élből elutasítom és mindig az jut eszembe arról a napról, hogy mi lett volna ha... Mi volt, akkor mikor Apám szemében megláttam a gyerekként visszaadott bántalmazás utáni félelmet, pusztán a gyűlölet hatására felerősödött ütés okán... Most válunk

Szerintem nem kérdés, hogy épp elméjű ember poénból sem verekszik vagyis üt meg/pofoz fel valakit. Sem nő, sem férfi. Ha mégis nem kérdés, hogy nincs jövője a kapcsolatnak.

Utolsó: Ezért nem kell összejönni olyan nővel, aki azt hiszi zöld a ég, mert abból csak vita lesz. Hiába próbálod ész érvekkel bebizonyítani h nem, nem fogja elfogadni. Ostobákkal nem kell foglalkozni, s akkor egy lesz az értékrend. A nő érzelmi alapon fogja megközelíteni, te meg logikai alapon, de UGYANAZT a végeredményt!

32f

Hallotok olvastok sok nőről akit üt a párjuk de megis szeretik vissza mennek hozzá? Utólag én is ilyen voltam,csak pasi.

Exem ha úgy nézzük sokat nyelt az élettől, bár a nagyrészét magának csinálta.

2+1szer "vert"meg. 1. Messengeren szakított,hülye voltam lementem hozzá,de amikor rájött a szakítósdi addig az alakalomig egy találkozó mindent megoldott.

1-2óra hosszat flegmázott a barátnője gyerekére vigyázott. Aztán a gyerek hazakerűlt, szerettem volna megbeszélni a dolgokat,normális kezdett lenni,megkért had nyomja ki a hátamon a miteszereket. Nem is tudom miért (biztos rosszat szóltam) elkezdett ütni vágni. Nem erősen nem csattanós pofonok inkább olyan gyenge de sűrű pofonzápor volt,dühkitörés Nem testileg fájt meglepődtem,1-2perc is eltelt mire felfogtam a barátnőm üt. Közben tette rám az igét. Feleszméltem lefogtam egy kezemmel a két kezét,akkor rugni kezdett,térdemmel lefogtam a lábát.Állítólag fájt neki ahogy szorítom ..persze ez nyomott hagyott rajta:( ha ügy lett volna belőle én járom meg. Valami fura érzés fogott el ahogy magyaráztam neki,hogy ez nem tetszett,ahogy feküdt tehetetlenűl,elfordította a fejét a nyakát kezdtem csókolgatni...mivel még mindig forrt a vére szerencsére egy jó szexxel lezártuk a dolgot. Fel se fogtam sokáig mi történt. Persze nem hagytam el.

Másik eset,szintén náluk voltam ,minden okés volt kikisértem cigizni,lehet valami olyat mondtam,vagy telefonomba talált valamit, egyszercsak féltékenységi rohamot kapott, "ő kell neked" csatt "az a ...." csatt pofozgatott menekűlni akartam nem mert fájt ,hanem a szituációból. Nem tudom hogy de falhoz vágott(meglepetés ereje, le voltam fagyva, ő 65 en 95 kg voltam),láttam a szemében forr a düh erre megcsókolt,egy álom csók volt amibe benne van minden.

Mivel hittem abban,hogy otthoni gondok miatti feszűltséget rajtam vezeti le ha normális volt akkor minden szép volt..megvolt a lánykérés. Nem is az esküvő volt a lényeg,hanem hogy mi legyen velünk,ha nemet mond akkor vége. Ott ő fagyott le,aranyos volt ahogy meglepődött. Másnapra lett egy haverja vele hozták vissza a gyűrűt amit hozzám vágott. Kérdőre akartam vonni ,hogy én szépen kérdeztem akkor miért így kell válaszolni. Beugrott a pasi autójába pasit rávette félemlítesen meg elindult,csak nem ugrottam el.