Történt félrelépés a feleségem részéről. Amikor kiderült akkor kis idő múlva szakítottak. Viszont azóta nem nézem semmibe, mint ember. Egyéb okokból válni nem tudunk. Valamikor ez az érzés múlni fog, vagy amíg együtt vagyunk, ez ilyen lesz?

Szia, nagyon sajnálom. Én nő vagyok, engem a férjem csalt meg. Amióta megtudtam, már nem tudok úgy ránezni, mint azelőtt. Mintha egy idegen lenne, mert jól félreismertem. Láttam a beszélgetéseit a nővel, és hihetetlen volt számomra, hogy azokat ő írta, ő fogalmazta meg, mintha más személy lenne. Undorodni nem undorodom tőle, csak van egy érzésem, amit nem tudok pontosabban megfogalmazni, mint hogy idegen lett számomra. Már nem haragszom, sőt. De én is átnézek rajta. Ő van emiatt felháborodva, szegény "nem érti miért vagyok ilyen" nem érzi akkora problémának a félrelépést, mint én. Ezért mondtam neki, hogy akkor ne is várja, hogy majd én harcolok a házasságunkért. Mi sem tudunk külön menni - egyelőre. De már minden erőmmel azon vagyok, hogy ez megváltozzon. Igyekszem spórolni és lépni.

Az, hogy ez a törés mikor múlik el bennünk, megcsalt felekben, nem tudom. Szerintem akkor, amikor nem kell őt kerülgetnem a lakásban, és koncentrálhatok egy esetleges új kapcsolatra (már ha képes leszek újra bízni), hogy boldog legyek.

Biztos nagyon jó lesz a gyerekeidnek, hogy kivárod, amíg nem kell gyerektartást fizetned, és akkor lépsz ki. Addig meg élvezhetik, hogy ti utáljátok egymást, és érzelmi vákuumban vannak otthon.

Biztos jó nekik az is, hogy te foci és meseolvasás helyett az épp aktuális szextárgyat fűzöd.

Ez nem fog örökké így menni.

Vagy te zúgsz bele valakibe, és mindent felrúgsz miatta. Vagy a feleséged talál mást és vagy viszi a gyereket, vagy nem.

Hosszú kitartó munkával esetleg építhet bizalmat ha te is nyitott vagy erre, de olyan mint előtte, soha nem lesz.

Teljesen megértelek, azt hiszem tudom mit érzel, de nem kellene minden lotyóval összefeküdnöd, főleg hogy őket is csak spermazsákként kezeled. Gyűjts pénzt és amint lehet válljatok el.