A szerelem nem válogat. De az ember dönthet?

Van egy nő, aki tönkre tett egy családot kíméletlenül. Összejött az apával, aki szintén nem különb a nőnél.

Megkérdeztem a nőt, hogy nincs bűntudata amiatt, hogy közrejátszott egy család széthullásában, hogy két gyermeket szakított el a szüleitől, mert a család minden tagja elment ahova tudott, az apa meg vígan él a családjára fittyet hányva?

És a válasza ledöbbentett... Azt mondta, hogy egyáltalán nincs bűntudata, mert szeretik egymást és a szerelem nem válogat... Még ő nézett engem hülyének, hogy ilyent mertem kérdezni. Erre nem tudtam mit mondani, ott hagytam. Szerettem volna válaszolni, de nem tudtam mit mondhattam volna hirtelen, így a következő találkozásunkkor szeretném megejteni, mert nem tudok közömbösen állni egy ilyen helyzettel szemben... A nő 33 éves, a férfi pedig 60. Úgy gondolom, hogy ha valaki felnőtt létére csak úgy, meggondolás nélkül megy a szerelem után, bele sem gondolva a következményekbe, amely másokat érint, akkor az az ember megrekedt egy 15 éves kislány érzelmi intelliganciájának a szintjén. A szerelem nem válogat, de az embernek ésszel kell döntéseket hoznia.

Valahogyan ezt szeretném ütősen elmondani, hogy legyen súlya... Tudnátok ebben segíteni? A véleményeteket is megköszönném.