A gyerkeim mar 17 es 18 evesek, ebben a korban megviseli öket ha elvalok a felesegemtöl?

#8

Személyes tapasztalatot is írtam.

Ha most azt írjuk, hogy igen, megviseli őket a válás minden korban, akkor továbbra is együtt maradtok a feleségeddel? Még meddig?

Én azt sem értem, eddig miért maradtatok, ha már rég nem működik az egész. Tudod, egyetlen gyerek sem szeret bűnbak lenni, hogy a szülei MIATTA nem éltek normális életet, MIATTA maradtak együtt egy rossz kapcsolatban, és éltek boldogtalanul. Túl nagy felelősség ez egy gyereknek.

Ha őszintén megbeszélitek velük, hogy mi történik, ha a szülői feladatokban továbbra is képesek vagytok együttműködni, ha nem játszmáztok egymás ellen az ő kárukra, akkor túl fogják élni, relatíve kevés sérüléssel.

Hazug családban, azt játszani, hogy minden rendben van, de közben csendben gyűlölni egymást sokkal destruktívabb gyerekkort eredményez, mint relatíve békében elválni. A gyereknek a szülei kapcsolata a legelső párkapcsolati modell. Később ők is eszerint alakítják a sajátjukat. Ha a boldogtalanság képe rögzül, akkor tudattalanul is azt követik majd ők maguk is.

"Na jo azert nem ugyanaz ha egy 5 eves gyerek apj aelkötözik meg ha egy 18 eves gyerek apja elköltözik..Amikor a 18 eves mar a haverjaival meg a baratnöjevel van elfoglalva..."

Értsd már meg, hogy nem így működik.

Unokaöcsém 5 éves, teljes mértékben boldog, hogy az apja végre elkotródott a háztól, és nem kell látnia.

Mikor elsős voltam (6 éves), osztálytársam szülei éppen akkor váltak, évekig nem heverte ki.

Én 17 voltam, mikor végre elváltak a szüleim, lényegében ünnepeltem.

Egyetemen ismertem egy srácot, aki 19 volt, amikor elváltak a szülei, és teljesen a padlóra került.

Éppen ezért kérdeztem, hogy mi miatt váltok, és milyen jelenleg a viszonyotok, mert ha megjátsszátok a boldog párt, akkor nagyobb az esély, hogy villámcsapásként éri a gyerekeket, és megviseli őket, ha meg utáljátok egymást, akkor nagyobb az esély, hogy örülni fognak.

Még ez se 100%, de sokkal többet számít, mint az, hogy hány évesek.