Kicsinyes bosszú vagy hallgatás?

Fél éve vagyunk, azaz voltunk együtt a 16 éve ismert,gyermekkori nagy első szerelemmel,mikoris megtudtam pár dolgot általa/tőle. Rossz passzban találkoztunk, de ismerve egymást minden jobbnak tűnt együtt. Aztán munka, lelki gyógyulás címszó alatt elutazott néha napokra, néha hetekre. Amikor pedig kértem,hogy ha nem gondolja komolyan velem akkor vessünk véget a kapcsolatnak, még ő volt megsértődve hogy "szakítani akarok", hiszen ő nem így gondolja. Tegnap viszont megtudtam tőle,hogy pár hónappal ezelött,utazás címszó alatt, napokig együtt élt újból a volt kapcsolatával, vitte annak a kisfiát óvodába, együtt éltek mint egy család. Azóta pedig nem telik el nap úgy,hogy ne írna neki. A nő már nem reagál, én pedig azt a választ kaptam,hogy ő már csak a múlt és jobban gyűlöli őt mint mikor szerette....de nekem ez nem mentség. Felháborodtam, teljesen megsértve és szánalmas idiótaként jöttem el tőle. És úgy,hogy én vagyok a hülye azért,mert ez nekem fáj. Túlreagálom, vagy jól tettem amiért nem akarok róla többet hallani?!