A nejem pár hónapon keresztül csalt egy alkalmazottammal. Ti hogy reagálnátok?

Attól függetlenül, hogy lényegében igaza van, rettentően alpári és visít az írásából, hogy vele is megtették ezt.

Érdekes, engem az exem a barátnőmmel csalt két éven át, mégsem beszéltem róla így soha. Attól, hogy valaki gerinctelen volt, én még ember szeretnék maradni. A karma úgyis dolgozik, most pont vele csinálták azt, amit ő velem akkor... ;)

Hogy reagálnék?

1. Nem pártolom a megcsalást, így értelem szerűen elválnék.

2. Nem ismerem a nejed, de én is egy depressziós férfi felesége voltam és tönkre mentem bele. Én nem csaltam meg, hanem elváltam. Ami a szexet illeti, hasonló volt a helyzet, mint nálatok. Ő azt érezte, hogy én utasítom vissza. Én egy idő után azért utasítottam vissza, mert nem volt jó vele. Nem volt orgazmusom, de ne is ez a lényeg, mert nekem ritkán van. Kiveszett az intimitás, azt éreztem, hogy nem érdeklem már őt, mint nőt. Elkezdett más nőket megnézegetni stb. A kapcsolat kihűlt, ami természetes velejárója az évekig tartó depressziónak. Én eleinte mindent megpróbáltam, de tönkrementem bele lelkileg. Aztán ott a gyerek. A gyerek miatt sem voltam képes vele együtt maradni, mert neki sem volt jó, hogy az apja magába zuhanva gépezik vagy alszik hétvégén délután, anyuka meg sírva vasal a nappaliban.

A válás volt a legjobb döntés mindannyiunk számára. Én is nyugodt és kiszámítható lettem (fél évre rá amikor lelkileg túltettem magam rajta, beszereztem egy szex kapcsolatot, mert ne vágytam másra, csak hogy pótoljam a szomorúan, öröm nélkül eltöltött éveket amik kiestek.) Most meg egyedül vagyok, de jól vagyok és ő is jobban van, mert egyedül kell eltartania magát és helyt állnia. Egy ilyen drasztikus váltás néha jót tesz a depressziónak.

Gondolom az asszony sem akart felrúgni 25 év házasságot, de a 15 év depressziót elviselni nem volt piskóta. Egy kicsit valahol megértem, hogy 50 évesen nem újra akarta kezdeni, csak érezni akart még valamit. De ennek akkor sem ez a módja. Válj el, mindenkinek jobb lesz így. Remélem nem minimumbérrel volt bejelentve nálad, mert akkor még a normális nyugdíj lehetőségétől is megfosztod.

31,32

Semmi bàntót nem írtam. Alpàri sem voltam. Mindössze vàlaszoltam a feltett kérdésre és megindokoltam a kérdezőnek. Ennyi. Ennél sokkal csúnyàbbakat is szoktak írni az emberek, qurvàznak, kàromkodnak stb. Semmi extrém nem volt abban amit írtam, mégis sikerült belekötni, pedig nem nektek szólt, csak a kérdezőnek. De ha nektek ez az örömforràs, akkor gratulàlok.

Jah az exem akivel szűk egy évet jàrtam megtette. Részben ezért hagytam el. Ès? Az előtt is undorítónak tartottam a hűtlenséget , mielőtt ez megtörtént volna. Ha pedig mostansàg ilyen lenne, elvàlnék. Nem kell reagàlni,meg kötözködni, provokàlni a màsikat, annyira gyerekes... Nem nektek szólt a vàlaszom.

Persze,a kérdzeő a hibás. Hogy is mert depressziós lenni? És a depressziója mellett hogy nem foglalkozott az asszonykával? Elmentek ti... igen, oda.

Kérdező, dobd ki ezt a gerinctelent. Aki szenvedett 15 évig, az nem ez a riherongy, hanem te. Ne szenvedj tovább.

De végülis akkor mégiscsak jól tippeltem, hogy személyes sértettségből írtad azt, amit! ;)

Én nem kötekedtem, te toltad túl a bicajt :)

Nehogy már még te legyél az áldozat. Ha valaki élt depressziós emberrel az tudja csak igazán hogy a hozzátartozó legalább annyit szenved mint maga a beteg. Én 16 évig éltem együtt ilyennel.

Tisztelem és becsülöm a feleséged hogy nem hagyott el és kitartott melletted. Ha folyamatosan szeretőt tartana akkor sem szólhatnál érte semmit mert nagyon kevés nő türné el a betegségeddel járó kellemetlenségeket.

Akinek nem hinyzik a szex az nem tudja mivel jár ha folyataosan sóvárog az ember és megalázó módon - egy párkapcsolatban élve - rendszeresen maszturbálnia kell.