Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek mit tegyek? Maradjak-e a párommal, vagy hagyjam el?
Röviden az a problémám, hogy a jelenlegi párommal 4 éve vagyunk együtt, de úgy érzem, már nem szeretem. Van egy srác-aki a legjobb barátunk-, akibe szerelmes vagyok. Az a lényeg, hogy őt már az előtt szerettem, mielőtt a jelenlegi párommal összejöttem, de nem érdeklődött utánam, így azt hittem, hogy csak le akart velem feküdni. Most derült ki nemrég, hogy csak azért nem keresett, mert tudta, hogy tetszettem a jelenlegi páromnak, és így nem akart rám hajtani.
Külföldön dolgozik 3 éve, nem sokszor volt itthon ez idő alatt, de amikor itthon volt, nem tudta leplezni teljesen az érzelmeit, és én sem. Most itthon van, és a szabiját itt tölti nálam és a páromnál. Amikor kettesben voltunk-mert a párom dolgozott-, feltörtek az érzelmek és nagyon szerelmes vagyok. €s persze Ő is.
A kérdésem az lenne, hogy adjam fel az eddigi életemet, és minden emberi kapcsolatomat-szüleimet, barátaimat-, azért, hogy kimehessek ehhez a sráchoz külföldre és boldog legyek? Tényleg nagyon szeretem, és Ő is engem,de nem akarok megbántani senkit. Bár a meg nem bántás már nem lehetséges, hisz valaki így is úgy is sérül... :(
Mit, mit?
Összecsomagolsz, elhúzol külföldre a férfihoz, akit szeretsz, és lezarod a döglődő kapcsolatot. A mostani pasid majd feldolgozza a helyzetet, ha nem tud megélni, akkor meg keres kisebb albérletet, túlórázik, vagy hazaköltözik anyuhoz. Felnőtt ember, meg fogja oldani.
Egy darabig majd köpköd rád, lesz aki csúnyán néz, aztán elülnek a hullámok, és a kutyát se fogjátok érdekelni.
Önzőségből teszed, de ez a normális!
Itt rossz ez biztos, érzed.
Hozzá vonzódsz ,vele jó lehet.
Mire vársz?
Legyél fontos magadnak és figyelj az igényedre. Próbáld meg vele.
Először is, köszönöm az értelmes válaszokat. Igen, sajnálom a páromat. Egyébként nem vagyok/voltam bulizós, se pedig kapcsolatfüggő. A párom az első komoly kapcsolatom, mert fiatalabb koromban nem érdekeltek a férfiak, csak a tanulás és a barátnőim.
Azért jöttem össze a párommal, mert tényleg beleszerettem egy idő után, és ő volt az első-legalábbis akkor így gondoltam-,akivel el tudtam képzelni az életemet. Nagy volt a szerelem, egész addig, amíg egy betegség miatt nem tudtam magamról gondoskodni, csak részben. Akkor csalt meg először. Azért nem hagytam el, mert valamilyen szinten még mindig szerettem és magamat hibáztattam, bár most már nem tudnám megmondani, miért.
Rajta már úgy fél éve érzem, hogy már nem igazán szeret. Nem beszél meg velem komolyabban semmit, nem érdeklődik, ha a munkámról beszélek, észreveszem, hogy nem figyel...
Nem, nem a kezemet akarom mosni, és elnézést kérek, ha megbántottam valakit, de nagyon rossz így nekem is. Csak nem értem az emberi rosszindulatot. Eddig mondhatni mintaéletet éltem, a párom volt az első és egyetlen szexuális partnerem, elértem az álmomat, hogy orvos legyek, igazi háziasszonyként viselkedtem. Most az egyszer életemben elkövettem egy "hibát", azt, hogy szerelmes lettem másba...
A másik dolog, hogy félek kimenni külföldre, mert nem beszélem anyanyelvi szinten a nyelvet. Állást kapnék, mivel van kint volt kollégám, aki tud nekem szerezni.
Tudom, hogy nem itt kellene ilyen komoly kérdésben választ várnom, de megnyugtat, hogy van olyan ember, aki támogat. Nem csak a legjobb barátnőm és a nővérem.
És nem, nem a #2. válaszra írtam. Elnézést, ha magadra vetted. Empatikus, komoly nő vagyok, aki mindig mások boldogságát helyezi előtérbe. Ha nem így lenne, már csomagolnék.
Én is szörnyű embernek tartom magam, de korántsem gerinctelen féregnek. Nem csaltam meg, nem bántottam soha egy szóval se. Nem hazudtam neki éveken keresztül, mert tényleg szerettem. De sajnos ez elmúlt.
Nem dicsekvésből vagy kézmosásból írtam, hogy orvos vagyok, aki elvégezte a munkáját, hogy bejelentette a bántalmazást a gyámügyön és a rendőrségen, csak arra akartam rámutatni, hogy sokkal rosszabb emberekkel találkozom munkámból adódóan, mint amilyennek engem akarnak bemutatni.
Hagyd el, ha nem foglalkozik veled, sőt meg is csalt...
Nyilván kellemetlen szituáció ez megbántódás szempontjából, de hát milyen válás nem az, ugye? Így alakult az életed, ő is hozott rossz döntést, te is, mindenki szokott, a bűntudat miatt ne maradj benne egy ilyen kapcsolatban.
Ha pedig kint vagy külföldön, majd pikkpakk megtanulod a nyelvet, mert meglesz a kényszer és mindenhol látni fogod, hallgatni fogod és így szépen passzívan is tanulod majd.
Attól még, hogy kint élsz, nem fogod elveszíteni őket, mert hát biztos haza is fogsz jönni időként és hát manapság ott az internet kapcsolattartásra, csak neked is és nekik is törekedniük kell arra, hogy megmaradjon a jó viszony.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!