Hogy döntsek? Te mit tennél a helyemben?

Éveken keresztül hazudott ezek szerint, még őszinte sem tudott lenni, hogy miért tette.

Felnőtt gyerekek vannak, én a helyedben elválnék.

Te próbáltál lépni éppen eleget, a házasság megmentésére.

Itt az ideje kilépni belőle.

Én, sok mindent meg tudok bocsátani, kivéve a félrelépést, azon az egy dolgon, én nem tudnám túltenni magam, ha te igen, akkor próbáljátok megmenteni, ha van még mit.

Megmondanám neki, ha csak hárítja a felelősséget és mentegeti magát akkor hagyjuk a fenébe. Megcsalt...elárult...mondja el őszintén az indítékait. Ha elhanyagoltam, akkor azon én tudok javítani, ha "há' aszittem", akkor ő rakjon rendet a fejében. Szerintem mérd fel, hogy tudtok-e beszélni normálisan és mindkettőtöknek van-e hajlandósága ezt megjavítani. Ha van akkor csináljátok, ha nincs, akkor hagyjátok. Hiába egyik fél cseszi el, kettőtöknek kell rendbe tenni.

31/f

Kedves Kérdező,

A nőknek az esetek 90%-ban ez sose csak a szexről szól, pláne ha ilyen hosszú ideje tart a viszony. Könnyen el tudom képzelni, hogy a fiatal sráctól egyfajta "rajongást, sóvárgást" kapott, ami az itthoni, házas életből már hiányzott. Ehhez kéne tudni, mennyire volt otthon kielégítő a szexuális élet, mennyire hanyagoltátok el egymást stb. Ez azt jelenti, hogy nincsenek érzelmek, ő nem szerelmes a pasiba, hanem a figyelem, a törődés, a "kellek, különleges vagyok" érzés az, ami miatt félrelépett.

A mentegetőzését egyszerűen vedd figyelmen kívül, sose mentség az, hogy azt hitte, van valakid. Hinni a templomban kell. Ez csak egy gerinctelen módja annak, hogy a felelősséget levegye a vállairól, ami gáz.

Sajnálom, hogy így alakult köztetek :/ Én a te pártodat fogom, abszolút elítélem a megcsalást!

28N

Hát nekem nem volt még 19 éves kapcsolatom, de a mostani párommal lassan 10 éve vagyunk együtt.

Szóval a gyerekek már lassan felnőttek, már önálló döntéseket tudnak hozni, ha szétmentek eldöntik kivel akarnak együtt élni, szerintem ők ezzel már nem fognak sérülni. Szerintem erre nem kell tekintettel lenned.

Világ életemben úgy álltam a párkapcsolatokhoz, hogy amíg jól érzem magam addig maradok benne, ha nem érzem a partneremen hogy keresi a társaságomat, hogy szüksége van rám, akkor nem kell erőltetni, szakításokat többnyire én kezdeményeztem, nem próbáltam a másik felet győzködni vagy jobb belátásra bírni.

Le kell ülni és rendesen kibeszélni a dolgokat, ha váltani akar, akkor hadd menjen, próbálja ki magát mással, te pedig eldöntöd mit akarsz kezdeni az életeddel.

Házasságból azért nehezebb kiszállni,mert a közösen megszerezett vagyont fel kell bontani, ebből nagy sértődés, veszekedés, lehet, változnak az életkörülmények, nem a megszokott helyre mész ezentúl haza. Aki szeret kényelmesen élni, az nehezen vált, én is ezek közé az emberek közé tartozom.

40F