3 éve nagyon jó barátságban vagyunk az egyik kollégámmal. Mindketten családos emberek vagyunk, de én egy ideje többet érzek a barátságnál. Mit tegyek ebben a helyzetben?

Oldd meg az otthoni problemakat. Oke most a munkatarsad, aztan majd jon mas, aztan mas.

Ne a tunetet probald megoldani, hanem a valos problemat.

Nem irigyellek. Nehéz dió.

Szeretője ne legyél. Gondolom az ő párkapcsolata rendben van.

A tiédet kell rendbe tenni. Vagy megjavítani, vagy lecserélni.

Munkahelyi kapcsoltaról tudnék rosszakat mesélni...

Szerintem hűtsd le magad. Felnőtt, házas, családos nő vagy, ne ácsingózzál már más pasira, pláne nem foglalt pasira. Az eszem megáll. Ne mássz bele más kapcsolatába,csak mert a tied nem jó. Az övé lehet, hogy nagyon jó, nem hiányzik a botrány.

Hozd helyre a házasságod, dolgozzatok rajta a férjeddel. Ha nem meg,akkor válj el és úgy ismerkedj, ne házasként.

Szerintem felejtsd el.

Esetleg ha annyira közel érzed magadhoz, akkor üljetek le beszélgetni és mondd el neki, hogy nagyon összezavar a jelenléte, ezért szeretnéd kicsit lazábbra fűzni kettőtök viszonyát.

Nem kell eltitkolnod előle az érzéseidet, valószínű jobban is fogod érezni magad, ha kimondod azt, ami benned van.

Ugyanakkor azt sokaknak tudatosítania kéne a mai világban, hogy tingli-tangli indokkal nem lehet otthagyni azt az embert, aki évek óta szeret, becsül, mellettünk áll. Tűrni kell, hinni, fogni egymás kezét és mérhetetlenül szeretni. Vagyis én azt mondom, ha évek óta jól megvagytok, közös családotok van, akkor egy fellángolás miatt nem szabad elhagyni (ha csak nem ver, vagy alkoholista). Meg kell próbálni megoldani a problémákat, mert igen. Most érdekesebb az új, ugyanakkor egyszer mellette is eljutnál ugyanerre a pontra.

Ami a kollégát illeti, beszéld meg vele, hogy neked kéne egy kis távolság. Meg fogja érteni

Tedd helyre az otthoni gondokat, stabilizáld a szitut. Utána könnyebb lesz barátként tekinteni a kollégádra, ha otthon nyugi van.