Szerintetek megcsalás ez?

#61

Igen ő tényleg az "igazi".

Azóta is együtt vagyunk. Már 8 hónapja. Eddigi leghosszabb kapcsolatom.

Teljesen jól megvagyunk.

Persze nem "tökéletes" a dolog, mert pár hónap után volt, hogy vita/veszekedés volt, de mindig hajtott mindkettőnket, hogy nem akarunk szakítani, és megoldottuk.

Eddig a kapcsolatunk (és mi) erősebb volt, mint a konfliktusok, amikor jöttek.

Szóval kiálltuk a próbákat, majd még kiderül, hogy hogyan lesz tovább. De igen szerintem az igazi a lány.

Lassan 4 és fél év telt el azóta, hogy ez romba döntötte az életem. Akkor kibuktam az egyetemről, amikor ez mardosott. Képtelen voltam bejárni órákra és tanulni se tudtam. Megbuktam szinte minden tárgyból. Passzíváltam. Elköltöztem a városból, dolgoztam inkább.

Túl sok idő volt begyógyítani a sebeimet, amiket elszenvedtem akkor. Most már kezd összeállni a dolog. És ez a lány, aki mellettem van, motivál és támogat az egyetemel. Én egy Link lusta srác vagyok, akinek a nehezére esik a tanulás. Nem nagyon megy a rendszer kialakítás stb. Ez a lány viszont valahogy rávesz arra, hogy normálisan tanuljak. Szeretnék olyan pasija lenni, amilyen pasit tényleg megérdemel. Nem pedig egy lecsúszott egyetemről kibukott, alkalmi munkákból megélő, önbizalom hiányos, elhízott, igénytelen majom. :)

#62

Igen. Talán igazad van. Akkor még képes voltam tökéletesnek látni egy-egy adott embert. Ez volt az a hiba, amit elkövettem. Tökéletesnek láttam őt, ezért megtettem szinte bármit. Hiába történt akármi, én nem vettem észre, hogy nem tökéletes a lány. Ő hozzá igazítottam a világ képemet.

És amikor egyszer csak valami olyat tett, ami már végképp nem fért bele a világképembe (lefeküdt egy 37 éves férfival, akit mellesleg egy tahó parasztnak tartott ő maga), akkor az már elég nagy saller volt, hogy rájöjjek: Ő nem is tökéletes. Ekkor viszont összeomlott a világképem, amit az ő "tökéletességére" alapoztam.

Amit most leírtam, ne úgy gondold el, hogy én ezt tudatosan és logikusan végig gondolva csináltam. Ez mind tudatalatt és érzelmi síkon ment végbe. Most így visszagondolva már értem mi történt. Akkor csak éreztem. A végtelen dühöt és fájdalmat éreztem az árulás felett, amit éltem.

Mára talán feldolgoztam.

És most már tudom, hogy nem szabad tökéletesnek hinni senkit. Mert ezen a ponton szúrtam el. Tökéletesnek hittem őt. Hát messze nem volt az :) :D

És persze sok minden más is történt velem a 4 év alatt, ami miatt fejlődtem és talán "felnőttem". De még úgy érzem van hova fejlődni a felnövésben. Egyelőre gyerek vagyok. De dolgozom azon, hogy felnőtt legyek végre.

#24F