Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért baj, ha egy embernek van tartása?
Nem a szexet tartom az élet középpontjának. Nem kavarnék házas emberrel, vagy házasként valakivel. Nem jönnék össze barátom, testvérem nőjével, még akkor se, ha boldogtalanok lennének, és köztünk meg kialakulna valamilyen megértés. Nem feküdnék le bármelyik lánnyal, csak azért, mert nagyjából jól néz ki. Pedig egy-két alkalommal már előfordult olyan, hogy felajánlkoztak. Nem bírom azokat, akik bárkivel, bármikor összefekszenek, és kifejezetten utálom azokat, akik nyílt kapcsolatban élnek, mert kevés annál hamisabb és rombolóbb dolog van szerintem a világon.
Ne értsetek félre, nem vagyok prűd, szeretem az erotikus filmeket, nem nézem le a k*urvákat, vagy azt, aki hozzájuk jár, már amennyiben nincs mellette barátnője vagy felesége. Egyszerűen csak zavarnak azok az emberek, akiknek semmi tartása, és az egész élet arról szól a számukra, hogy követik a pillanatnyi vágyaikat, mint az állatok, akár szexől, akár piáról, akár drogokról van szó. A hedonizmus idegesít és az értékrend hiánya.
Mégis minden jelzőt megkaptam már a b*uzitól, a fatökűn és a karótnyelten át egészen a beképzeltig, ráadásul meglepő módon nem csak férfiaktól, hanem gyakran nőktől is. Miért van ez? Az emberek ennyire nem bírják elviselni, ha valaki különb náluk? Én legalábbis nem látok arra más magyarázatot, hogy pusztán egy másfajta életmód miatt ilyen arrogánsan és bunkón illessenek jelzőkkel.
Én nőként hasonló beállítottságú vagyok, nekem pl azt mondták, hoyg ez lenne a normális. Mondjuk volt már , aki az mondta, hogy nem tudom élvezni az életem.
Nem fér bele az értkérendembe még az se,hogy valakivel csókolozzak,mert jól néz ki, ha nem akarok tőle párkapcsolatot.
Nem dohányzok, ki se próbáltam 20on éves létemre, mert hülyeségnek tartom.. :D Úgyanígy a részegeskedést is pl.. (bár ennek ellenére életemben 1x voltam részeg, akkor kevertem életemben először és utoljára piát..)Amúgy egy sört szoktam meginni, ha olyan társasággal vagyok. Na, de mind1 is.
Szerintem ez lenne a normális.
Én is más életet élek, mint amit példádban felvázoltál, de nem tartom magam különb embernek.
Régebben míg fiatalok voltunk és mienk volt a világ, megesett, hogy párszor az erkölcsi értékrendem és a legjobb barátaim viselkedése ütközött egymással. Akkor választanom kellett, hogy vagy szinte mindenkit ignorálok az életemből vagy megtanulok megbocsátani.
Nekem azért alakult "mesébe illően" az életem, mert úgy nőttem fel, hogy láttam mit tesz az emberekkel az amikor félredugnak vagy elárulják a másikat. És azt a fájdalmat senkinek nem akarom okozni. Ez részemről nem tartás kérdése, csak lelkiismeretté. De akik hajlamosabbak a zavarosba ténferegni, azok sokszor fel sem fogják mi is zajlik velük, körülöttük.
Tény hogy nem egyszerű a felelősségteljesebb utat járni. Én is tapasztaltam, hogy a puszta testi vágyat nehéz legyőzni. Főleg ha az ember élete nem volt még igazán megméretettve, nem látta hová is vezethet ez. Ettől persze nem lesz felmentve a vétkei alól. De az sem segít sok esetbe, ha örök bélyeget rakunk rá.
Téged talán azért bírálhatnak annyira, mert hangot adsz a nemtetszésednek? Az ember nehezen nézz szembe a hibáival, és nem biztos, hogy pont tőled akarja a szembesítést. Ezért mivel, támadásnak érzik a dolgot, visszatámadnak?
"Nekem azért alakult 'mesébe illően' az életem, mert úgy nőttem fel, hogy láttam mit tesz az emberekkel az amikor félredugnak vagy elárulják a másikat. És azt a fájdalmat senkinek nem akarom okozni. Ez részemről nem tartás kérdése, csak lelkiismeretté."
Én sem véletlenül lettem ilyen beállítottságú, gondolhatod. A lelkiismeret is fontos, de tartásra szükség van szerintem. Kell, hogy legyen az embernek egy önálló értékrendje, mert ha azt követi, amit mások elvárnak, vagy amit a társadalom éppen, aktuálisan elfogad, akkor pontosan az említett ösztönlény lesz belőle.
"Téged talán azért bírálhatnak annyira, mert hangot adsz a nemtetszésednek? Az ember nehezen nézz szembe a hibáival, és nem biztos, hogy pont tőled akarja a szembesítést. Ezért mivel, támadásnak érzik a dolgot, visszatámadnak?"
Épp ez az, hogy nem szoktam bírálni. Ha beszélgetünk, néha elmondom, mit gondolok, de nem bántóan, és leginkább csak akkor, ha ők kezdenek jönni olyan sztorikkal, hogy kit húztak meg legutóbb, kinek a felesége stb., és nem hagynak békén. Vagy ha ők akarnak mindenáron a magánéletemben túrkálni.
"ők kezdenek jönni olyan sztorikkal, hogy kit húztak meg legutóbb, kinek a felesége stb., és nem hagynak békén"
Ezzel kapcsolatban még annyit, hogy aki ilyen, attól nem tud nem hányingerem lenni. Bár lehet, hogy velem van a baj.
Tudod mi jött le a szövegedből, a szóhasználatból, a dölyfösségedből, hogy hedonizmusra, meg értékrendre hivatkozol álszent módon?
Hogy sose mocskolnád be a kezed.
Márpedig férfiként ez volna a dolgod...
Szerintem simán csak azért szólnak be neked, mert nem értenek veled egyet, ők máshogy élnek, és a társaságodban több az ilyen ember, mint a hozzád hasonló gondolkodású.
Egyébként nőként én is hozzád hasonlóan gondolkodom, és időnként én is kaptam beszólásokat, de egy idő után nem foglalkoztam velük, most meg már nincsenek ilyen emberek az életemben, akik így gondolkodnának.
Egyszeruen rossz tarsasagot valasztasz. Valassz uj baratokat, akik hasonloan gondolkodnak. Ezeket meg keruld el...
Maradj ezen az uton, hosszu tavon a te boldogsagod biztosabb.
Orulok, hogy vannak meg ilyen emberek.
"Tudod mi jött le a szövegedből, a szóhasználatból, a dölyfösségedből, hogy hedonizmusra, meg értékrendre hivatkozol álszent módon?
Hogy sose mocskolnád be a kezed.
Márpedig férfiként ez volna a dolgod..."
A férfi nem attól férfi, hogy mocskos a keze, hanem attól, hogy nem úszik az árral. Mellesleg a nő is ettől nő. Én kicsit sajnálom az említett hedonista ösztönlényeket, mert annyira félrenevelte őket a média és a társadalom, hogy képtelenek önmaguk tiszteletére. Valószínűleg ez az oka, hogy másokat se tudnak tisztelni.
"Egyszeruen rossz tarsasagot valasztasz. Valassz uj baratokat, akik hasonloan gondolkodnak. Ezeket meg keruld el...
Maradj ezen az uton, hosszu tavon a te boldogsagod biztosabb.
Orulok, hogy vannak meg ilyen emberek."
Köszönöm a tanácsot, és igazad van, tényleg ezt lehet tenni. Az ember meg kell, hogy nézze, kivel barátkozik, különben mindig negatív hatások fogják érni, és egy idő után azt fogja gondolni, hogy minden ember ilyen. Pedig nem. Messze nem. Ebben az egyben szerencsém volt egyébként, hogy sok pozitív példát is láttam az életemben, a legkülönbözőbb generációkból és emberektől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!