Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van, aki TÉNYLEG soha nem csalta még meg a párját?
Szia.. kedves john do..:)
Bárcsak ne kellene erről beszélni mert természetes lenne, remélem egyszer az lesz, optimista vagyok:)..szomorú belegondolni h az ember 20-30 év után egyedül marad, mert már lejárt lemez lett..ez így annyira megalázó és lélekölő..
És ha valami gond van akkor megoldani vagy válni, de nem csalni..vagy legyen akkor fair és nyitott kapcsolat..
Tudod most jutott eszembe, itt olvastam régebben azt h milyen jó volt az a kor amikor a nők huszonévesen belehatlak a szülésbe, mert akkor jött a frissebb és a jobb..és ezt férfiak taglalták, h most milyen rossz h nincs így..milyen jó lenne a lestrapált anyukákat száműzni vagy lecserélni egy "jobbra"..ilyenkor elgondolkodom h tudják-e h a nők is emberi lények..
Komolyan, nőként ilyenkor elszomorodom..sokszor gondolom azt h kevesen képesek igazán szívből szeretni, mert csak a szex a fontos..jó persze fontos, de nem másokon átgázolva és lelki világokat megnyomorítva..
Hagyjuk is..kedves voltál..
Egy mosoly neked :)
34-es, 39-es, egyetértek!
Nekem van még egy hozzáfűznivalóm. Ha mégis eljön egyszer az a helyzet, hogy az ember meginog, minél messzebbre kell kerüli ezt a "helyzetet". Ami lehet, hogy nem túl kényelmes, mert a kellemes dolgok felé mindig hajlik az ember, de a párod és az otthon melegsége ennél többet ér. Kezdem megérteni, hogy sokkal többet ér egy kiegyensúlyozott kapcsolat, amiben egyik félnek sem kell titkon szégyenkeznie, mint egy hazugságokkal teli, nyomorult valami.
39.
Ez is egy álláspont.
Ha két ember közös döntése a cölibátus, akkor rendben.
Viszont mi van akkor, ha az egyik fél miatt nincs?
itt most nem egy terhesség, szülés, vagy átmeneti potenciazavarról van szó.
Egy hülye példa: párod úgy dönt, vegánok lesztek.
Egy darabig elvagy.
Aztán jön egy tejeskávé a munkahelyen... Egy párizsis zsemle...
A végén pedig tömöd magadba a hamburgert a MacDrivenál.
Arra kényszeríteni valakit, hogy cölibátusban éljen nem ugyanúgy tiszteletlenség, és a másik semmibevétele, mint maga a megcsalás?
Amit a másik példádban említesz (elhagyás).
Senki nem lát bele más házasságába. Maximum a jéghegy csúcsa amit láthatsz.
Nyilván ha valaki cölibátust fogad az magának szól és nem másnak..egy ilyen ember tudja h a másiknak vágyai vannak és nem erőlteti a hűséget valószínűleg..értelmes ember belátja azt h csak magán tud változtatni, máson nem..amúgy a példád érint engem mert vegán vagyok a párom húsevő..én is az voltam míg nem 3 éve végleg lemondtam a húsról, állati termékek egy jó részéről.. de nem, ismétlem nem erőltetem senkire sem az életmódom..
Van egy ismerős pár a férfi 60 körüli míg a felesége jóval fiatalabb nála..na most ő mivel tudja jól h a felesége többre vágyik az ágyban mint amit ő képes teljesíteni, ezért az asszonyt minden további nélkül engedi szeretőzni, pasizni..így is lehet..mennyivel tisztább ez mint a sunnyogás..
Meg azért különbség van megcsalás és megcsalás között..
Például ha egy feleség betegségből, gyógyszerek mellékhatási okán frigid lesz..és nem hat rá semmi gyógyszer, hosszú ideje fennáll a helyzet, érdektelen lesz a férje felé, tehát nem kíván a kedvére tenni semmilyen módon, akkor el kell gondolkodni közösen h a férje igényeit esetleg más elégítse ki..de ez egészen más szituáció és a megcsalások nagy többsége nem ilyen élethelyzet miatt történik, hanem csak puszta állatias ösztönből és emberi önzésből..
Nagymamám mesélte ,akinek még a nagymamája mesélte tehát régi történet ez is..h bizony azoknál a házaspároknál ahol az egyik fél szexuálisan inaktívvá vált és nem lehetett rajta segíteni, ott bizony nem volt szégyen a szerető tartása..tudták az ismerősök h ki kivel van..és ismétlem nem volt megvetendő, de csak ilyen hosszan fennálló speciális helyzetben..jóval idősebb férfi-fiatal feleség esetében ez a helyzet valamivel általánosabb volt..gondolom most is az, csak nem beszélünk róla..viccesen mondta nagymamám, h általában ilyen esetekben arról pusmogtak az emberek talán nem is a férjtől van a gyerek, hanem a szeretőtől..szóval ez régen is volt..
Én olyat ismerek, ahol elindult a lejtőn a házasság.
Egy gyerek, apuka ellustult, inkább kiverte a vécén netespornóra, minthogy a nejével legyen.
A feleség meg szinte elhervadt,
A nő visszament a munkába, helyreállt az önbizalma, kivirult.
Mikor elég erős lett, hogy elhagyja a férjét, akkor beindult a könyörgés, esélykérés.
A nő két hónap alatt teherbeesett.
A legnagyobb vicc az egészben, hogy a terhesség 12. hetéig minden oké volt, utána a pasi megnyugodhatott, és újra ellustult. A nő életének meg annyi.
Huszonéves de negyvennek tűnik, két kicsi gyerekkel esélye sincs újrakezdeni évekig.
"Amit a másik példádban említesz (elhagyás).
Senki nem lát bele más házasságába. Maximum a jéghegy csúcsa amit láthatsz."
Igen..de könyörgöm ha annyira rossz az asszonnyal akkor hagyja el időben és ne csináljon neki 3 gyereket, akiket persze ráhagy havi 45 ezer forint aprópénz kíséretében, míg ő éli a boldog önző életét..és ez fordítva is igaz persze..(párom férfin munkatársa 3 gyerekkel maradt egyedül, az asszony kiköltözött a szeretőjéhez külföldre)
Lehet régimódi vagyok, de ha valakinek gyereke lesz akkor az kötelesség és felelősség nem csak a gyerek felé, hanem a párunk felé is.."kötelességünk mindent megtenni a kapcsolatért" mondhatnám mint a nagyszüleim, de én inkább úgy fogalmazom ezt meg, h fent kell tudni tartani a szeretetet..és hidd el egyáltalán nem nehéz megtenni..
Én azt látom h a házasságok nagy többségében nem tesznek érte h a szeretet szint fennmaradjon, úgy képzelik h az csak úgy magától van, vagy majd a másik tegyen érte..
Elkeserítő látvány az is amikor az egyik fél csak ad és ad, szeret tiszta szívből, mert ő érti h a szeretetnek fent kell maradni,mindezt természetes módon és boldogan, míg a másik érzi ugyan, sőt jól érzi benne magát de a saját önző mivoltán nem képes felül emelkedni, nem képes több lenni..persze hazudozik a másiknak h maradjon a jó, ahelyett h szeretetből elhagyná a párját..azt le sem merem írni h megváltozik, mert egyszerűen nem hiszek benne..lehet egy-két kivétel van a millióból..
Szóval nekem magyarázhat bárki bármit, az elhagyás egy másikért mocsok dolog, főként ha másik mindent belead..ha nem ad bele akkor is, hiszen -ha sehogy sem változik a helyzet- miért nem képes egyszerűen elhagyni a másikat,időben,tisztán?? miért kell hozzá más?? fiatalabb?? gazdagabb?? miért pont akkor lesz fontos a lelépés?? megalázó az elszenvedő félre, lelkivilágot gyötrő a semmiért..sosem lennék képes ezt tenni senkivel..
Mindegy befejeztem,mert semmi értelme erről beszélni hisz mindenki azt tesz amit akar..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!