Holgyek, mi az a pont, az a pillanat, mikor eldontitek magatokban, hogy felreleptek az adott emberrel?

Nem biztos,hogy kijelenthetjük,hogy "soha".Én is kijelentettem korábban,hogy soha, és tényleg így is gondoltam.

8 éves kapcsolatom van, nem élünk együtt, de párként tekintünk egymásra, egy kapcsolat minden velejárójával együtt.

Sosem gondoltam arra,hogy megcsalom. Pár hónapja viszont megismertem egy férfit aki valami miatt mágnesként vonzott. Hivatalos ügyben találkoztunk, majd kiderült: kölcsönösen szimpatikusak vagyunk egymásnak. Ő független, természetesen elmondtam,hogy kapcsolatom van, nem szeretnék szakítani. Most gyötrődök. A "hódolóm" vár, azt mondja,hogy úgy érzi rés van a kapcsolatunkban hiszen meg tudta dobogtatni a szívem. Semmi nem történt közöttünk, még egy találkozó sem. Mégis úgy érzem,hogy vágyom arra,hogy találkozzunk,hogy átöleljen - ennek ellenére elmondtam Neki,hogy ne keressen többé. Szerintem egy hosszú kapcsolat során mindenkinél előfordulhat,hogy kísértésbe esik és nincs is ebben semmi hiba amig a két "félrelépő" egyformán gondolja a folytatást. Ha egy flört, akkor flört- de akkor van gond, ha az egyik fél többet, mást szeretne. Persze itt egy-két rövidke románcra gondolok és nem sorozatos félrelépésre. Akkor valóban meg kell gondolni,hogy van-e értelme a kapcsolatban maradni, és persze nincs jogunk megalázó helyzetbe hozni a társunkat.