A barátom nélkülem megy fesztiválozni, és csupa olyan haverja megy vele, aki szingli. Ők niylván csajozni fognak, és félek, hogy a barátom is megcsal majd. Hogy győzzem le ezt az érzést?

Ha két év együttlét után sem bízol meg benne, akkor megette a fene az egészet, nem?

Ha a barátod szerinted olyan, hogy meg akar csalni, akkor keressél más, mert sohasem fogsz megbízni benne. Ha most ezen aggódsz, akkor majd sohasem mehet el sehova, mert hátha most megcsal?

Bízz meg benne, amennyiben szereted (és ő is téged). Ha meg nem bízol benne, akkor értelmetlen az egész kapcsolatotok.

Nagyon kevés az a nő, aki ebben a helyzetben ne így érezne, mint Te. Persze vannak nagyszájúak is, akik büszkén döngetik a mellüket, hogy ők ugyan nem. (Hát, én az ő pasijukat meg is nézném, valószínű, hogy nincs rajtuk mit félteni :DDD ).

Hasonló szituban vagyok (már voltam is párszor), és akár teljesen normális is ez az érzés, hiszen akit szeretünk, azt féltjük. Ha azt nézzük, hogy mennyi könnyűvérű nő van, aki bárkinek oda dobja magát, így még nehezebb. Nem is kell, hogy a pasi akarjon csajozni, ezek a loty*k úgy szállnak a pasikra, mint légy a dögre, és el sem lehet hessegetni. Az ember fejében pedig ott motoszkál a gondolat, hogy mi van, ha iszik a párom, sokat, és nem fog tudni ellenállni. Az a helyzet is kialakulhat, hogy meg sem csal, csak van mindig valami jóakaró, aki nem felejt el szólni, hogy "láttam a pasidat egy ilyen-olyan-amolyan lánnyal táncolni, dumálni.. a csaj át is ölelte" - például. Mivel nem voltunk ott, nem láthattuk, hogy a pasink vissza -e ölelte, vagy csak a maca tapadt. Oda a bizalom és egy remek kapcsolat elindul a lejtőn.

Egy megoldás van, bízni kell! Amit nagyon könnyű mondani.

Jó fej akarsz maradni, mosolyogva búcsúzol el tőle, azt kívánod neki, hogy érezze magát jól, te meg lerágod a körmeidet, gyomorideggel, lehet pityeregve vészeled át az éjszakát, és alig várod, hogy megérkezzen (de már itt is törés van, ugye).

Nehéz dolog ez. Bíznod kell magadban és a pasidban. Más lehetőséged nincs.

Istenem, mennyire szánalmas ez már. "Úristen meg fog csalni úristen".

Undorító. Képtelen vagyok megérteni, hogy lehet ennyire függeni valakitől, földhöz vágna, ha félrekúrna a pasid? Azért kúr félre, mert jobb, mint te. Gyenge vagy, amiért ilyen szarságokon parázol.

Az elöttem szólóhoz csatlakozom.

Amúgy sem fogod megtudni ha megdug valakit. Senki sincs olyan hülye, hogy elmondja.

Amúgy ő is parázhatna, hogy mindenkivel lefekszel amíg nincs otthon.

"Amúgy ő is parázhatna, hogy mindenkivel lefekszel amíg nincs otthon."

Az én pasim is eljárt. Szingli haverokkal olyan helyre, ahol sok olcsó nő fordult elő. Csak annyit mondtam neki (halkan, nyugodt hangon), hogy "ezt vissza fogod kapni". Érdekes, azóta annyira nem vágyik ilyen helyekre menni a barátokkal.

Egy kérdés: milyen érzés olyan párkapcsolatban élni, ahol egy kicsit sem bízol meg a párodban? Milyen érzés egy olyan emberrel párkapcsolatban élni, akit olyan embernek tartasz, hogy csak a kísértés hiánya tartja vissza a félrelépéstől?

Én voltam már fesztiválozni a párom nélkül, szingli haverokkal, ráadásul volt, hogy külföldön. Csajoztak, igen. És? Eszembe sem jutott megcsalni, neki sem jutott eszébe, hogy megcsalnám. Szépen hazamentem, egymás nyakába ugrottunk, nem volt ebből feszültség.

Egy dolgot kell megérteni: nem ezen múlik a hűség. Ha meg akar csalni, azért nem kell fesztiválra menni. Ha nem akar megcsalni, akkor meg csokorban húzhatják a puncikat az orrára, akkor sem fog. Ezen idegeskedhetsz nyugodtan, az nem változtat semmin sem. Kicsit több magabiztosságra és önbizalomra van szükséged, hogy el tudd hinni: vagy elég jó nő és pár ahhoz, hogy ne akarjon megcsalni.

Én is csaj vagyok, és olykor hasonló cipőben mint a kérdező.

Nekem is rágták már a fülem, hogy bízni kell, és önbizalom kell hozzá. Viszont ez elég nehéz, ha a média, az internet napi szinten azt nyomja a képedbe, hogy az a jó nő, aki nagyon vékony, akinek a képén több festék van, mint a falon, aki olyan cuccokban jár, hogy fél segge, fél melle kilóg belőle, akinek nagy szilikon melle van, hosszú, vékony lába és legalább egy kicsit hasonlítson Barbie-ra.

Ezt a média szarságot megértem és átérzem (mert én is érzem magamon) de pl a saját párkapcsolatomba ez nem mászik bele. Többek között azért, mert megvan a magamhoz való eszem, hogy felfogjam, hogy ezek a médiából folyó dolgok üres szarságok.

Gondolj bele: a média szintúgy tolja a szuperpasi eszményképét, a rettentően jóképű, nagyon laza kiállású pasikat, a nagy farokméretet, a laza dumát meg a sok felszínes baromságot. Te ezek miatt vagy a pasiddal? Nem hát. A pasik is pont így vannak ezzel. Leszarjuk, hogy mekkora a csaj melle, leszarjuk, hogy tökéletes e az alakja, nem ez számít. Éppen ezért nem is ezekkel kell magad mellett tartani a pasidat.