Hogy tudnám elmagyarázni, hogy nem másztam rá a barátom haverjára, csak rettenetesen szeretem, mint embert?

Barátom haverját kb. úgy 5 hónapja ismerem. (legyen ő: T)

Nagyon aranyos. Ilyen kis tisze-tosza a srác, de tényleg olyan, mint egy plüssmaci.

Ő egy tipikus olyan ember, akit mindenki szeret.

Humoros, okos, aranyos, de ennyi. Helyes srác, de nem tetszik, mint férfi, és nagyon szeretem a barátomat. Soha nem csalnám meg, főleg nem a haverjával.

Viszont a többi haverjának mégis úgy jött le, hogy én rámásztam T-re, mert ha velük vagyok, állandóan csak T-vel vagyok, vele szórakozom, nevetgélek.

Nem több! Barátom nem féltékenykedik, nem is ő a baj, hanem a haverjai.

Fontos, hogy ne higgyék azt rólam, hogy ilyen hűtlen lány vagyok.

Jó, oké.. amikor náluk voltunk, akkor T megmutatta a mosdót, és megkérdezte, hogy kézenfogva mutassa e meg, én meg poénból belementem, és kézenfogva kivitt a szobából.

Barátom nem szólt semmit, mert megbízik bennem.