Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha szerető lennél, elmondanád a "partner" párjának a dolgot?
Tudom, hogy elítélendő dolog, amit tettem és teszek, szégyellem is magam emiatt és az erkölcsi elítélendőségével is tisztában vagyok, szóval kérlek ne erre fókuszáljatok, megvan a véleményem magamról.
A lényeg , hogy egy házas férfi kb 1.5 éve rám mozdult, ő elmondta, hogy csak szexre kellek neki, otthon nincs évek óta, stb. Én többször elhajtottam, mondván nekem nem jön be és házas is, nincs szükségem erre. Ennek ellenére folyamatosan törődött velem (munkahelyen főzött rám, kedveskedett stb), többször kértem, hogy fejezze be, de erőszakos volt, és kérte, hogy csak ennyit engedjek. Ez odáig ment, hogy ő belém szeretett, ezt a tudomásomra is hozta. A sok törődést és figyelmet én sem bírtam érzelem nélkül, rájöttem, hogy én is szerelmes vagyok belé. Ennek ellenére szex elég sokáig nem volt közöttünk, aztán párszor mégis megtörtént, sokat járt fel hozzám, volt, hogy közös programokat is szerveztünk, vett ki szabadságot és én is, stb. Engem a szexuális együttlétek (az a pár alkalom) nagyon megviselt lelkileg, mivel tudtam, hogy nem lehet soha az enyém meg én sem az övé, szóval én ezt a terhet mindig cipeltem. Engem folyamatosan hitegetett és ígérgetett, hogy el fog válni,de mindig hozzá tette, hogy ez nem csettintésre megy, nem akar a szeretteinek fájdalmat okozni, elmondta, hogy velem meg szeretné családot, én vagyok neki az A opció, nincs másik, idővel el fog válni, blabla, szóval a sok manipuláció és hazudozás. Meg az a nem sok van már, élete szerelme vagyok, nem akar elveszíteni meg ilyenek. A szexuális alkalmak valóban nem voltak rendszeresek közöttünk, először márciusban került rá sor, aztán mivel annyira padlóra kerültem tőle lelkileg, utána csak hónapokkal később volt pár alkalom, de ezen kívül "minden más ment", csak szex nem. Valahol azt is megértem, hogy egy férfinak az kell a váláshoz meg stb. A lényeg, hogy nekem nagyon kitisztult a fejem, de elég későn, a gyomrom tönkrement az idegtől (amit tudom, hogy meg is érdemlek), majdnem 10kgt fogytam emiatt, hogy csak ígérget nekem és tettek sehol. Volt olyan is, hogy elkezdtem mással randizni, ezt ő megtudta és óriási féltékenységi jelenetet rendezett, rendesen számon kért. Állandó témánk volt az, hogy miért nem válik el, ő erre nem tudott válaszolni, mondván ő sem érti magát, csak azt tudja, hogy engem akar, de mégsem.
Na de a lényeg, hogy olvasva a sorok között, nekem valahol az eszem sosem hitt neki, hogy ebből lehet közös jövő, a szívem mégis, hisz nem fogytam volna ennyit a tudat alatti idegtől, nem ment volna rá az egészségem sem. Én munkahelyet is váltok, ezt már májusban közöltem vele, de sajnos kötött rendszerben dolgozom, így most derült ki, hogy áprilisban tudok elmenni. Én mindezt azért tettem, mert tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége és el kell mennem, el kell engednem, velem is megtenné ugyanezt, hisz most a második feleségét fogyasztja, köztük még volt neki még egy nő.
Elmondtam neki, hogy mekkora hazug féregnek tartom, nincs egy igaz szava sem, tönkretett és egyebek. Még egy munkahelyen dolgozunk, 2-3 hete nem volt közöttünk semmi, egy csók sem, ölelés sem már, nem is akarom, nem is vágyok már rá. Mindig mondta, hogy mennyire aggódik az egészségem miatt, hogy nem eszek, nincs étvágyam, de ennek ellenére a probléma gyökerén sosem változtatott. A héten még keresett, mondtam neki, hogy hagyjon békén teljesen.
Rengeteg fájdalmat okozott nekem, amit ő állítólag nem akart (na ja, megkapta tőlem a figyelmet, kapott puncit, szeretetet, töltekezett belőlem én meg kimerültem teljesen ebben lelkileg).
Felmerült bennem az, hogy szeretném, ha azért neki is fájna a dolog, tudom, hogy patkányság ez is...de amit ő tett velem, az is az..mi lenne, ha a felesége tudomására hoznám a történteket, mondjuk a beszélgetések elküldésével vagy ilyesmi? Megtennétek? Valahol megérdemelné szerintem, és a feleség sem érdemli azt, hogy egy ekkora féreggel éljen együtt. Bár nem tudom a férfinak mi lenne a rosszabb, a társas magány évekig még, vagy a két szék közé esés..lakhatása egyiknek sincs veszélyben..
Engem az alapvetően nem érdekel, hogy a feleség mit fog gondolni rólam, alapvetően mint mondtam én nem ismerem őt személyesen. Az sem érdekel, hogy a pasi mit gondolna erről, és az sem érdekel, hogy kavarós k-nak fog tartani. Ő semmivel nem tud rajtam bosszút állni, a nevemet már így is meggyalázta már akkor pl az egész munkahelyen, hogy ő már akkor híresztelte, hogy odáig van értem, amikor konkrétan semmi nem volt közöttünk, így is el vagyok áztatva teljesen. Ok, lehet nézni onnan is, hogy megérdemlem, de amint mondtam én semmit nem akartam tőle, 10000x próbáltam lerázni, de egy erőszakos ember, rám erőltette magát, sem a szép szóból, sem a csúnyából nem értett. Másrészt nekem sok fiú haverom van, fiúkkal nőttem fel, én tudtam úgy kezelni az elején, hogy csak egy haver és azt sem vágtam le, hogy mit akar tőlem, amíg ki nem mondta. Tegye szívére a kezét, aki a sok törődéstől és figyelemtől meg nem esik szerelembe, még akkor is, ha tudja, hogy foglalt valaki, és semmi nincs közöttük. Se egy érintés, semmi nem volt és csak a beszélgetésektől szeretett belém, meg látta, hogy normális vagyok meg olyan nő, akire ő vágyik. Előbb jöttek az érzelmek, mint bármiféle testi kontaktus közöttünk, és már akkor tolta, hogy elválna miattam, ha én is bele szeretnék. Engem az sem érdekel, ha folytatja a feleségével, akkor is ott lesz közöttük már ez az egész, de legalább a feleség nem lenne többé hülyének nézve. Másrészt igaz mondott sok mindent, meg hogy ígyis úgyis elválna, mert annyira leépítette a házasságát, hogy menthetetlen, nem tud nőként tekinteni a feleségére többet, egyebek.
A feleség sem szeretheti igazán, hisz ha egyértelmű jeleket nem vesz észre rajta, hogy ennek biztos van valakije, akkor nem is érdekli őt sem, és ő is megérdemelne egy boldog, normális életet mással. Amint mondtam, gyerek nincs, lakása van mindkettőnek, ami külön vagyon.
Vagy esetleg bekkeljem ki még ezt a 4 hónapot és utána hozzam a feleség tudomására...nem tudom..a férfiak amúgy is hónapok múlva jönnek rá, hogy hiányzik nekik a szerelmük meg hogy kit veszítettek és boldog lehetne (bár már szerintem ez is hazugság volt, de nem tudsz úgy törődni valakivel, meg figyelmes lenni, keresni a társaságát, hogy csak mögöttes szándékod van 1 évig, szóval valamennyire azért szeretett valóban, illetve a tekintet is mindent elárul, meg tolni a szerelmes szöveget, ajándékokat és egyebek).
Meg ez is, hogy mindenkinek mondogatta, hogy el fog válni, csak épp a feleségének nem...
De úgy néz ki ez a helyzet mindkettőnek jó, hogy nem beszélnek, elvannak, meg semmi kapcsolat nincs már közöttük. Ezért is mondom, hogy nem tudom mivel fájna jobban a férfinak, az, hogy elszalasztott egy lehetőséget a boldogságra, hogy hazugságban kell élnie a feleségével még egy életet ebben a tudatban vagy az, ha a felesége megtudja és legalább pár kellemetlen percet okoz ez neki.
Ennek ellenére ez a 4 hónap kínkeserves lesz így is, hogy egy helyen kell dolgozni és látni minden nap, hiába próbálod kerülni, úgyis keresni fogja az alkalmat. Mivel meg nem enyhe nárcisz kanyar is van benne, az biztos, hogy keresni fog.
Tehát szerinted én csak nyeljem le az egész hülyének nézést, mert valahol megérdemlem, az egész mindent, hogy testileg, lelkileg tönkrementem az egészben, ő meg legyen vígan, hogy na ez is megvolt?
Azt is tudom, hogy ha ezt megteszem, mármint kép küldést, akkor én sem vagyok különb nála, én sem vagyok ilyen, de ezt hozta ki belőlem. Ja, szokták mondani, hogy az a legjobb bosszú, ha mosolyogsz és boldog vagy, ő meg szenved tovább egy házasságnak nem nevezhető lakótársi kapcsolatban..de egyenlőre ez nem megy.
Vagy azért bántja majd őt a tudat, a lelkét egy életen át, hogy lett volna lehetősége boldognak lenni és akit szeretett azt tönkre tette teljesen? Meg az is, hogy a feleségével egy életen át hazugságban kell élnie, vagy majd ha netán más miatt elválnak legyen ott a tudat, hogy hú így is két szék közé estem?
Kérdező, volt anno döntési lehetőséged. Ha beleszeretek valakibe, aki foglalt, mondhatom azt is, hogy az érzelmek ellenére addig nincs semmi, amíg nem szakít. És tök mindegy, a pasi mennyire nyomulós, ha én nemet mondok, és ragaszkodok ahhoz, hogy előbb zárja le a kapcsolatát, ha tényleg akar. (De ennél is gondolj bele, jó-e ilyennel kezdeni, ha te monogám kapcsolatot szeretnél, ő meg simán belemenne párhuzamos dolgokba...) Te nem ezt választottad, így utólagos reklamációnak nincs helye. Ahogy írtam, az, hogy vki hiteget, szemét dolog, de attól te még lehettél volna okosabb. Ne keverjük azzal, aki valóban nem tudja, hogy foglalt partnere van, csak idővel derül ki.
Ne a bosszún gondolkodj, amikor te sem vagy vétlen ebben a szituban, hanem azon, hogy legközelebb ne sodord magad ilyen helyzetbe!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!