Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan viseljem el, hogy meg fog csalni?
Hullani se akar róla...pár év múlva akarni fog.
Neked amúgy is ott volt az asszony...szóval azért parázol ezen.
Dokiám, te nettó töhúlye vagy. De nagyon. Egy félelmekkel teli, megtört ember, aki tudja, hogy barom, de csinálja a baromságát.
Sok sikert egy teljesen meghasonlott élethez!
Egy tanár
Van egy érzésem, hogy annak idején a lúgos orvos is ilyen gondolatokkal hadakozott....aztán mi lett a vége...
Othello elbukik mindig, még ha Desdemona nem is él már...
Jesszusom, ezt olvasni is rossz volt.
Ennek az egész izgalomnak semmi köze a szerelemhez, egyedül a szexuális vagyhoz és a kapuzarasi pánikhoz. Annyira gaz, amikor egy közel hatvan éves ember húszkent akar viselkedni, hogy azt elmondani nem tudom…
Jogos az aggodalmad, a csajnak nem volt gond, hogy házas férfival kavar, simán bele fog menni ebbe máskor is, nehogy elhidd, hogy majd hozzad hűséges lesz.
De kellett az izgalom, ezt választottad, viseld a következményeket.
Valóban 50-55 év körül jön a kapuzárási pánik.
Ilyenkor örül az ember ha hódítani tud, valaki még vevő rá, éreztetik vele hogy szeretve van. Ami sokszor már meglévő házasságban nincs meg, mert azt hagyták ellaposodni, kiüresedni. De ez is ugye a házastársakon múlott hogy így lett. Mert ha nem hagynák hogy kiüresedjen érzelmileg, szexuálisan a házasság, akkor nem "kellene" egy harmadik félnél keresni a boldogságot.
Nekem kicsit érthetetlen dolog az hogy: "Közöltem a feleségemmel, hogy szeretőm van, és hogy ennek titokban kell maradnia az egész család előtt".
Ez mit jelent?
El sem indítottátok a válást?
Mit szól ehhez az egészhez a feleséged?
Amúgy én attól függetlenül mondom, hogy egyébként elítélem a szeretősdit, hogy ha már így alakult, akkor érdemes lenne korrektül eljárni mindenkivel szemben, már amennyire utólag lehet.
Pl:
- Elválni, vagyonmegosztást elintézni stb.
- Normálisan felvállalni azt akit tényleg szeretsz.
- A jelenben élni és nem előre a jövőtől rettegni, mert akkor nem tudsz a jelenben boldog lenni (és a párod sem).
- A saját agyadban keletkező félelmeket ne vetítsd ki a "barátnődre", közel sem biztos, hogy később megcsalna vagy lecserélne.
Honnan tudod hogy ő mit érez, mit gondol, milyen lépései lesznek a jövőben? Jóstehetség vagy?
Létezik olyan is hogy két ember tényleg szereti egymást a korkülönbség ellenére is, és egyik sem fogja megcsalni a másikat.
Jó példa erre Ernyei Béla(81) és a felesége(43) házassága. A csaj jogász, anyagilag sincs rászorulva a férjére, mégis boldogan élnek. Adott két ember személyiségén múlik minden!
Ha ő csalfa természet akkor lehetséges, hogy lecserél téged, de ez akkor is így lenne ha egyidősek lennétek.
A "fiatalságát elvenni" meg nem tudod, mert ő dönt róla, hogy veled akar e lenni, mivel felnőtt, nagykorú nő. Ha ő adott életszakaszában úgy dönt hogy téged szeret, veled akar lenni, akkor te ne "magyarázd bele", hogy az neki biztos rossz lesz. Majd ő eldönti. Felnőttként tudnia kell mérlegelni (főleg ha orvos) a dolgok jó és rossz oldalát.
A legnagyobb h_lyeség a saját rettegésedet belevetíteni a másikba, mikor a másik fél lehet hogy őszintén szeret és ezt szeretné is veled megélni, csak te a jövőtől való rettegésed miatt már előre tönkreteszel mindent.
Persze ez az egész egy soktényezős dolog, nem ismerem a résztvevő feleket.
Bármi megtörténhet az igaz. 50-50% az esély, hogy bejön a kapcsolat.
De már előre fejben lejátszani azt ami meg sem történt, az baromság.
A feleségedtől meg tisztességesen (már amennyire ezek után lehet) válj el, mert ez így vele szemben nem fair! Főleg úgy nem, ha egy idő után vissza akarnál menni hozzá.....
Ez a ki kit fog megcsalni kérdés is olyan, hogy akár te is lehetsz évekkel később újra "csaló", ha már a feleségedet is dobtad (mindig lehet mindenkitől jobbat találni). Szóval ez személyiség és döntés kérdése.
A feleségem nem akar elválni. Én már beszéltem az ügyvédemmel. Számít arra, hogy hamarosan úgyis vége lesz a kapcsolatunknak, mert el fog hagyni egy fiatalabbért. A feleségemet továbbra is szeretem, mindaddig meggyőződésem volt az is, hogy szerelmes vagyok, ameddig nem lettem tényleg az. És az mindent megváltoztatott. Pedig nagyon sokáig megpróbáltam elnyomni, küzdeni ellene, részben azért hogy megmentsem a házasságomat, részben pedig azért, hogy legyen esélye megismerni egy olyan férfit, akivel normális, átlagos életet tervezhet.
Ha kapuzárási pánik lenne, akkor elmúltak volna az érzelmek, de évek teltek el és csak még erősebbek lettek. Másrészt azért 55 évesen még nem kellene temetni magam, még hivatalosan mindig középkorú vagyok. Csak a jövőtől félek és ezt nem tudom kivel megosztani, mert titokban van tartva a kapcsolatunk még mindig. Talán, ha meg tudnám valaki bizalmassal osztani, akkor csökkenne a szorongás is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!