Nők ,ti miért csaljátok a párotokat?

Jó 10 éves történet tinikoromból. Másfél éves kapcsolat, első szerelem, úgy szar, ahogy van, csak nincs önbizalmam szakítani. Elkezdek egy osztálytárs haverral egyre többet beszélgetni, egyre többet egymáshoz érni, már azt veszem észre, hogy álmomban egy pár vagyunk. Rengeteget beszélünk, a barátom nem is keres szinte semennyit, szexről nem lehet vele beszélni és csinálni sem, teljesen el vagyok hanyagolva, de az osztálytársam foglalkozik velem rendesen. De nem szabad, nekem barátom van és ő se akar tőlem semmi többet. Telik az idő, a kapcsolat már két éves, én meg szerelmes vagyok az osztálytársamba. Ő is vonzódik hozzám. Nyári szünet, eldöntöm, hogy a páromra koncentrálok és vele nem beszélek, akkor talán túllépek. Nyári szünet első napján rám ír. Áthív magához. Elcsattan egy csók. De ezt nem szabad, mert nekem a barátommal kell boldognak lennem. Megbeszéljük, hogy ilyen soha többet nem fordulhat elő. Ez tartott kb 2 óráig. 2 hétig heti több tali, csók, petting, közben én szomorkodom belül és nem tudom mit csináljak. A barátom egyre szemetebb velem. Egyik ilyen megnyilvánulásánál kitör belőlem: már mást szeretek, veled meg szakítok. Ő nem akarja. Az osztálytársam szerelmet vall, de rám bízza a döntést. Az osztálytársamat választom és elhagyom a barátomat.

Jól tettem amúgy, de vele se tartott ám örökké :D