Mennyire elítélendő, ha a férjnek fix párja van a beteg felesége mellett?

Háááát....

Mondjuk az esküvőn volt egy olyan mondat, hogy "egészségben, betegségben". Oké, nem vagyok az, aki vallásos fanatizmussal éltetné a házasság szentségét, de azért nekem egy kicsit ez visszásnak tűnik. Bár az is igaz, hogy ez egyáltalán nem egy fekete-fehér dolog, sok minden árnyalja a helyzetet. Mondjuk hogy milyen volt a viszonyuk? Mert ha eleve külön éltek, kvázi már nem voltak egy pár, csak "papíron", akkor nyilván kevésbé lehetne a szemére vetni. De ha elméletileg egy boldog házasságban éltek, a férfi meg még a felesége életében összeáll mással, hááát...

Persze, az is igaz, hogy egy házasság is tönkremehet. Csak akkor meg tisztességesebb elintézni a válsát. Nem tudom, hogy az miben jelentene, és mekkora anyagi hátrányt, de szerintem az lenne a gerinces út.

Illetve az sem mindegy, hogy még a házasságuk alatt miben egyeztek meg. Tudom, ez érzékeny téma, de azért egy komoly kapcsolatban ilyenekről is jó, ha beszélnek az emberek. Én mondjuk úgy vagyok vele, hogy ha már tényleg reménytelen lenne, hogy felépüljek, akár csak olyan mértékig, hogy tudatomnál legyek, és várhatóan még sok évig fogok vegetálni, én az szeretném, ha ő boldogan élné tovább az életét. Nyilván ha ő mondjuk ápolni szeretne, az az ő szuverén döntése, de én nem várnám el.

Fordított helyzetben ő azt szeretné, ha nem jelentene nekem terhet. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ha mondjuk valami történne vele, akkor én másnap már mással hemperegnék. Biztos, hogy mindent megtennék, ameddig egy kis remény is van. Ha lenne is utána más, ahhoz nekem jópár év kellene.

De itt nem is én vagyok a lényeg. Hanem az, hogy az ilyesmiket tényleg illik előre megbeszélni, főleg, ahol már volt komoly betegsége az embernek. De már azelőtt is szerintem célszerű lenne.

Az meg, hogy ha volt egy határozott akarata, és azt nem teljesíti a férj (mert ugye a család mást mond...), nekem azért ez is féregségnek tűnik.

Az meg, hogy a gyerekek nem látogathatják? Mondjuk érdekelne erről egy pszichológus véleménye, de én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ezzel jót tesztek nekik.

Azért az ilyen állapotban lévő emberek jellemzően nem élnek évtizedekig, szóval nem arról van szó hogy örökké egyedül kellene maradnia a pasinak.

Nem értem miért nem lehet annyira tisztelni és szeretni a másikat hogy amég vegetal nem csinálunk ilyet. Nekem ez nem fér bele, az én gyomrom nem veszi be. De kinek mi..

#21

Ahogy olvashattuk, tartja is magát ahhoz az "egészségben-betegségben-fogadalomhoz a férj. Hisz rendszeresen látogatja a feleségét és vigyáz rá amíg annak szülei oda vannak.

Fiatal, tapasztalatlan, olykor primitív emberek véleményét kérdezed…..:(

A gyerekeknek az a jó, ha minél hamarabb biztonságba kerülnek. Az egy mély trauma, hogy az anyjuk gyakorlatilag élve is halott! Inkább isteni szerencse, hogy van a barátnő, aki szereti anyut és aput is, meg a gyerekekről is gondoskodik!

Segít apunak is rengeteget!

Mégis mi a fenének fontos, hogy ki mit gondol? Olyan emberek, akik az életben nem voltak ilyen helyzetben!

Éljétek az életet, találjátok benne örömet! A feleség valószínűleg soha többé nem fog magához térni:( a gyerekeknek meg szüksége van női energiára. A legjobb, amit tehet a barátnő, amit most is tesz!

"ténylegesen egy párt csak kb fél éve alkotnak."

Akkor magyaran a nagyszulok fel eve tudjak, de ti mar evek óta basztatok... gratulalok.