Jobb elmondani az igazságot? Illetve meg lehet bocsátani?

Nagyon sok minden rossz volt abban a pár hónapban amikor ez megtörtént. A párommal alig beszéltünk, nem írtunk, nem hívtuk egymást, sokat veszekedtünk, nem találkoztunk (nem távkapcsolat, meg lehetett volna oldani a találkozást, csak 15 perc autóút). Közel voltunk a szakításhoz. Ezt nagyon rosszul viseltem, mindezek mellett családi gondjaim voltak amik már hosszú évek óta húzódnak. 2 testvérem és nagymamám betegsége, nagyapám műtétje, édesanyám alkoholizmusa, és még rengeteg apróbb gond. A barátaimmal voltam mikor megint felhívtak hogy tudassák anyám megint részeg és részletezték ezúton mit csinált és bennem elszakadt valami. Felejteni akartam, ezért ittunk és elvesztettem a fonalat. Mikor észhez tértem késő volt. Tudom, óriási, ha nem életem legnagyobb hibáját követtem el azzal hogy megcsaltam a párom és rettenetesen szégyellem magam és bánom.

Mostanra helyre hoztuk a dolgokat. A legtöbb gondunk sikerült megoldanunk, boldogok vagyunk. De engem folyamatosan gyötör amit tettem. Nem tudom hogy mit kellene tennem. Ő életem szerelme és nem akarom elveszíteni.

Jobb lenne elmondani neki?

Vagy pedig eltitkolni az egészet és magam mögött hagyni.

Meg lehet ezt bocsájtani?

Majdnem 4 éve együtt vagyunk.

26l

25f