Huszonévesen, 2 éves házasságban egy kisbabával, hitellel, házzal szeretnétek tudni, hogy a férjetek sosem volt hűséges vagy már mindegy lenne?

Igen. Nagyon nem mindegy, hogy a gyerekem egy gusztustalan féreg mellett nő fel vagy sem. És nekem sem lenne mindegy, hogy adok esélyt magamnak boldognak lenni olyannal, aki nem hazudik a pofámba, vagy sem.

Anyám 50 évesen baszta ki a hűtlen apámat. Megviselt a válás, de még így is élete legjobb döntésének tartom. Apám szépen garantálta magának az utolsó pillanatban, hogy rá se nyissam az ajtót és egyedül haljon meg. Aki elárulja az anyámat, az ne várja, hogy teszek bármit is azért, hogy ne szenvedjen hátralevő életében. Ha előbb vált volna el, mielőtt félredug, most lenne egy szerető családja, akivel jó a kapcsolata.

#3:

Az általad említett "boldog tudatlanság", akkor szokott átváltani pofára esésbe, amikor a kedves férj hazahurcol valami nemi betegséget. A feleség meg mehet STD szűrésre, nőgyógyászhoz kezelésekre stb (az óvszer sem véd meg minden betegségtől). Azt a pénzt amit a férje hazaadott, költheti ilyenekre. Csomó olyan betegség van, ami tünetmentes. Hú milyen f*sza dolog, nem mondom! A lelki traumáról nem is beszélve.

Huszonévesen alapból nem vettem volna fel hitelt és mentem volna férjhez egy pár éves kapcsolatban, a gyerekről ne is beszéljünk.

De ha már minden így sikerült, akkor meg jó, hogy akarnám tudni. Nem vesztegetnek több időt egy ilyen emberre az értékes időmből. De pár év alatt hogy nem lehetett észrevenni, hogy 15-20 novel volt együtt? Ezt sosem értettem…