Ha akaratán kívül szerelmes lesz egymásba két ember, úgy, hogy az egyiknek van párkapcsolata, akkor az ugyanúgy elítélendő?

Szerintem magában az érzésben semmi elítélendő nincs. Maguk a cselekedetek azok, amik elítélhetők, mert az az, ami teljes mértékig döntés kérdèse.

Én hasonló szituációban elhagytam az exem. Nem csaltam meg. Egyedül vele meg két közeli barátommal beszéltem erről - másnak semmi köze hozzá. Ha folyton másoknak akarsz megfelelni, akkor úgyis beleőrülsz, aztán belebuksz… Egy dolgot ne tegyél: ne csald meg a párod. Ha úgy döntesz, a másik kell, akkor szakíts, ha a párod, akkor vagy szüntess meg minden kontaktot a másikkal vagy ha ez nem megtehető, mert pl. kollégák vagytok, akkor minden kommunikációt szoríts a legszükségesebb minimumra. Aztán elmúlik.

Ha valaki nem olyan típus, hogy egy életre megvakul a szíve szerelem szempontjából ha már szerelmes valakibe, akkor szerintem nem elítélendő.

Az emberi élet hosszabb, mint a változások szakaszai, szóval ha együtt vagy valakivel már egy ideje, és automatikusan nem is nyit a szíved más felé, egyszerűen csak észre vesz valakit, akkor ez van.

Bármit meg lehet beszélni korrektül.

Én is így lennék vele, ahogy te. Ha a szerelmem egyszer azt mondsná, hogy szetelmes lett másba, akkor megbeszélnénk, és eldöntenénk, ki hogyan merre tovább.

De örökké segíteném!

Nem tudom, hogy tud egy ember eljutni sima szimpátiánál messzebbre egy olyan emberrel, akivel eleve tartja a távot a párkapcsolata miatt és eleve nem lihegnek egymás nyakába, nem lelkiznek meg nem szórakoznak kettesben romcsikába'. Őszintén nem tudom.

Mert én akkor lettem így szerelmes, mikor egy szar kapcsolatban voltam és eleve kerestem a lehetőséget arra, hogy kapjak máshonnan szeretetet és intimitást (nem megcsalás szintűt, de átléptem egy határt, ami után véget is vetettem a kapcsolatomnak). A mostani párommal nem keresem a lehetőséget, van egy csomó ellenkező nemű barátom, akikkel sok időt töltünk, mégsem kerülünk lelkileg közel egymáshoz. Van egy csomó ellenkező nemű kollégám, akivel szorosan együtt dolgozunk, mégsem vagyok szerelmes egyikbe sem, sosem voltam. Attól, hogy valaki a közeledben van és együtt poénkodtok párszor vagy egy feladatról agyaltok közösen, senki sem lesz szerelmes. Ez olyan hülye duma, mint az előjátéktól teherbeesés. Ha a gecıs faszod nem dörzsölöd oda, nem lesz terhes attól, hogy hozzáérsz könyörgöm, szóval hazudj a jó édes anyádnak, annak.

A megcsalást ítélik el. Az, hogy beleszeretsz másba, nem a te hibád, de a párodnak mennyire szar lehet, hogy mást szeretsz?

Egyébként én nem tudom elképzelni, ilyen hogy történik, mert nekem a szerelemhez rengeteg együtt töltött minőségi idő kell. Ez meg azért feltűnne a páromnak.

"Ha elhagyja a párját, akkor azért egy semmirevaló féreg, ha megcsalja, akkor meg még jobban az. Ez a mai mentalitás."

Ez azzal van összefüggésben, amit 14-es volt kedves kifejteni. Sok a gyáva gerinctelen ember, aki akár évekig is benne van egy rég halott kapcsolatban, de nem lép, mert úr isten, nehogy 5 percet egyedül kelljen lennie. Szóval a "párja" mellett keresi az új kapcsolatot és csak akkor lép, ha már biztos az új hely.

Ja, az én exférjem is addig túlórázott, amíg ki nem derült, hogy megcsal. Én meg itthon vártam késő estig, meg aggódtam, meg sajnáltam, meg masszíroztam a nyakát, hogy elaludta szegény az irodában, meg hagytam sokáig aludni hétvégén, amíg mindent én oldottam meg a gyerekek körül (és én is dolgozom), meg próbáltam új munkahelyet keresgélni neki, hogy szegény ne menjen tönkre bele egészségileg. És ő is jött ezzel a dumával, hogy csak "véletlen volt".

Szóval ha ez van, még sokkal jobban jársz azzal a verzióval, ha viszonylag normálisan, becsülettel le tudod zárni azok miatt az okok miatt, amik miatt kiszerettél a párodból, akkor is ha fájdalmat okozol akkor, mintha örökre megutál és gyávának tart ő is meg az egész rokonsága, baráti körötök téged is, meg az új nődet/pasidat is, aki "szétszedett" titeket. Legyen gerinced és ha úgy gondolod, nem bírod ki, neked ez a jobb út, különben hülyén halsz meg, ha nem próbálod ki, akkor merjél váltani és ne két vasat tarts a tűzben, mert a pad alá esel.

Én speciel nem ítéltek el senkit ilyesmi miatt. De csak mert semmi közöm nincs más magánéletéhez. Na meg persze minden ember esendő.

De természetesen tudok véleményt alkotni.

Egyrészt. Hogy tud már szerelmes lenni valaki anélkül, hogy bármi szándékosság ne lenne benne?

Nem óvodás vagy már, hogy meglátsz egy random valakit az ovi első napján és már is újságolod otthon, hogy júj szerelmes vagy!

Ahogy más is írta az érzelmi kötelékhez komoly együtt töltött értékes idő kell, meg a másik személyiségének megismerése. Csak ha az emberek vonzódnak valakihez testileg, aki kicsit is szimpatikusnak tűnik személyiségre is, már egyből pillangókat éreznek…

De ha te átélted az első látásra szerelmes költői klisét, vagy valóban tudtál egy sima munkahelyen akaratlanul is olyan értékes időt és beszélgetéseket tölteni a munkatárssal munka közben, hogy te valódi érzéseket tudj táplálni, akkor mi a kérdés?

Mást szeretsz? Akkor szakíts. Nem hiszem, hogy önbecsüléssel rendelkező ember akivel (megegyezésre jutottatok egy monogán kapcsolatról) elviselné, hogy más emberre ácsingózzon a párja. Vagy, hogy megcsalják.

(Persze van aki megbocsát meg elfogadja a dolgokat.) És valóban minden ember hibázhat meg hibázik is. De Igen a hiba még attól hiba lesz ami elitélendő. Az őszinteséggel lehet csak korrigálni. Annyiban nem elitélendő, hogy más magánélete nem tartozik senkire, de a párod számára elitélendő.

"Ha elhagyja a párját, akkor azért egy semmirevaló féreg, ha megcsalja, akkor meg még jobban az."

A csökevényes fasz agyatokkal csak azt kellene felfogni, hogy nem kellene teret engedni egy harmadiknak, hogy szétbassza a kapcsolatot és nem kellene miatta ki/félrelépegetni mint valami degenerált szaréletű reteknek, hanem ha szar a kapcsolatod, megpróbálni megjavítani, ha pedig az nem megy, elköszönni EMIATT ÉS NEM AZÉRT, MERT OTT VÁR A MÁSIK.

A gerinctelen féreg fajtátok bebiztosítja magát ahelyett, hogy úgy ítélné meg a saját párkapcsolatát, hogy nem veszi figyelembe a külső tényezőket és azt, hogy mennyi lehetősége lesz utána. Ha szar, lépj ki, de közben ne táncolj oda máshoz, mert érzelmileg ráállni valakire annyira, hogy érte otthagyd a párod, ugyanúgy megcsalás. És akkor nem leszel patkány.