Miért ismerkedünk ilyen elcseszettül?

Mert az emberek többsége annyora ki van éhezve egy két jó szóra, hogy bármilyen szarságot elfogad azért hogy azt érezze valakinek fontos. Annyira meg akarnak felelni a társadalmi normáknak, hogy inkább maradnak egy rosszba csak hogy ne szólják meg.

Én 6 évet voltam egyedül, nő vagyok, kaptam én annyit, hogy ez nem normális egyedül fogok meghalni, ne válogassak, adjam lejjebb a szintet.

Nem tettem. Kivártam azt az embert aki boldoggá tesz. Akivel a szexuális életem is tökéletes. Nincsenek gátlásaink, és ez így a tökéletes.

Ha anno a mostani szeretőddel létesítettél volna házasságot, és a mostani házastársad lenne a szeretői státuszba, akkor is ugyanezt gondolnád.

Van egy alapműködése a dolgoknak, amiről az emberek egy része képtelen tudomást venni. Nem tudatosan élnek - a kapcsolataik kialakítására gondolok. A legtöbben megrekednek egy szinten, sajnos egész fiatalon. Az a kapcsolat tud jól működni, ahol mindkét fél hajlandó fejlődni. Amint az egyik ezt abbahagyja, onnantól jönnek a problémák.

A házastárs az, akivel kis idő múlva már nem fogsz szexelni, akinél 5x meg gondolod hogy mit mondasz neki, aki szépen lassan beszabályoz, figyel, vizslat, kötekedik stb.

Szerető? Izgalmas és gátlástalan szex, felszabadultság, ülnek a poénok, elfogad, vágyik rád stb.

Na ezért...

Amiért hétvégére egy kabriót veszel, hétközbenre meg egy 1.6 kombit.

hosszú távú döntéseket nem hozunk a nemi szerveinkkel, ott más a vezérlő elv.

Hétköznapra ésszel választ az ember, gondolok itt a házasságra. Egy jó életvezetési stratégiával fel lehet építeni egy családot, jól lehet működtetni évtizedekig. Viszont egy ilyen nő 99% hogy nem lesz egy szexi és izgalmas társ. Ezért kell egy szerető. Érzelemből a gimiben kell választani, ott a romantika még bőven elég.

Az igazamról a roncs házasságok és a válási statisztikák adnak bizonyosságot. A nők imádják érzelemből tönkretenni az életüket, címeres barmok mellett lehorgonyozni.