Van jövője,ha mindketten félünk lépni?

Itt csak te félsz lépni. Mégis mióta hülyíted? Mit vársz tőle? Itt neked kell tenned bármit is, ő maximum vár, de ezt hamar meg lehet unni, ha állandóan az megy, hogy magyarázol így meg úgy, hogy elválsz és minden egyes alkalommal ugyanúgy nem történik semmi. Nem gondolod te komolyan remélem, hogy ezt bárki jó szájízzel elviseli és még örül is, hogy milyen krva "szerencsés", hogy állandóan átb*szod. Remek lehet veled lenni, de tényleg... Ezzel kiölöd belőle az érzéseket, aztán csodálkozol, hogy nem hajlandó veled úgy viselkedni, mint egy szerelmes ember, a kutyának se lenne kedve azok után, amit művelsz.

Az meg külön gáz, hogy nem válsz el, mégis mitől tartasz? Csak kapcsolatban vagy képes létezni? Ha ez így van, akkor szintén ne csodálkozz, hogy a szeretőd távolságot tart. Ugyanúgy a szar házasságodban szenvedsz, nehogy koppanj, baromi vonzó.

Ha mégse jön össze a szeretőddel, a házasságod attól még ugyanolyan szar marad, a válás mindenképpen jobban megéri új kapcsolattól függetlenül, mint mártírkodni, hogy de rossz neked.

Én is benne voltam ebben. Toporogtam, féltem az újtól, meg a válás következményeitől. A szeretőm várt, pedig türelmetlen volt. Nyilván megértettem, de neki is meg kellett értenie. Nekem az volt a célom, hogy a feleségem akarjon elmenni, így talán nem lesz annyira bosszús az osztozkodásnál.....

Szóval várt kb 1 évet, elváltam, őt feleségül vettem és most boldogok vagyunk. Végződhet ez így is.

13-as én is voltam ilyen szituban, csak a másik oldalról.

Nagyon sokat vártam, és jó nagy türelemmel, közben pedig belülről elevenen zabált fel érzelmileg ez az egész, és mikor már minden elveszni látszott, akkor történt a fordulat és lépett miattam.

Ez egy nagyon felőrlő küzdelem és várakozás, néha már-már parttalan. Átérzem mit érezhet a szeretőd, én is elbizonytalanodnék a helyében, ha valóban téged szeret és veled akar lenni.

Neked kell tudnod és érezned legbelül, hogy mi a fontos, magadat nézd, ez a te életed.

Másrészt gondolom a házasfélnek is el kell jutni arra a szintre, amikor már nem másokat néz, hanem már mer lépni, és kívülről látja a helyzetét, amikor már elég kényelmetlen az a házasság és kilép. Valakinél ez egy gyors folyamat, valakinél hosszú évek és a szerető indít be valamit, de valahol sosem jön el.