Keressem az álompasit vagy engedjem el?

Imádom, amikor valaki hűtlen, szembe köpi a párját, majd jön azzal, hogy persze, mindenki más az álszent. Egyrészt, én hosszú kapcsolatban, nem feltétlenül gondolom végzetesnek, ha egyszer az egyik félrelép, HA nem előre tervezett volt, megbánta, és önként elismeri a másiknak. Meg persze ha a kapcsolat alapvetően harmonikus, csak elcsúsztak egymás mellett a kommunikációban. Mert ez még megoldható, ha akarják. Másrészt, ha mindkét fél úgy áll hozzá, hogy x idő után szeretnének pezsdíteni a szexuális életükön, és ezt megbeszélik, legyen! Érezzék jól magukat, de ezesetben is megbeszélésről van szó, nem arról, hogy sunnyogunk a másik háta mögött, mert nekem szabad, a másiknak nem.

Szóval nem, nem fekete-fehéren látom a világot, elismerem, hogy az emberek hibázhatnak, vagy nem feltétlenül akarnak csak egy valakivel szexelni évtizedekig. De azt nem tartom normálisnak, hogy az egyik direkt ismerkedik, talikat szervezget, titkolózik, hazudik a másiknak, mikor az otthon várja. Ha normálisnak gondolod, hogy másokra is vágysz, akkor vesd fel a férjednek a nyitott házasságot. Ha meg úgy gondolod, hogy neki nem szabad, akkor köpj fel, és állj alá.

"büszkeségből nem írok neki"

Büszkeség... XDDD mégis mire vagy te büszke? Hogy egy férfi hagyta, hogy kiverd neki? Nilván nem ír rád azok után, hogy nem kapott meg, csak egy könnyítésre futotta.

Mit vársz itt a gyakorin az ilyen nőket szétszedik

Kar volt dicsekedned