Megcsalnád a házastársadat akkor, ha megtudnád, hogy ő korábban megcsalt?

20, Jelenleg nyitott kapcsolatban vagyok és nem kell hazudnom, de nem kerülöm ki a kérdést.

Minden eddigi komolyabb barátnőmet megcsaltam ez előtt. Őszintén soha nem bántott emiatt a lelkiismeret. Amikor mégis, akkor sem azért mert lefeküdtem mással, hanem azért mert láttam rajta hogy fájdalmat okoztam neki.

Ettől függetlenül nem gondolom magam rossz embernek. Nem hagytam cserben soha senkit. Valahogy én nem tudom ezt bűnnek érezni. Sohasem azért csaltam meg a barátnőimet, mert el akartam volna hagyni őket.

Általában kitaláltam valamit, hogy miért nem vagyok itthon, de majdnem mindig lebuktam. Nem vagyok jó hazudozó.

23, De szerettem. Szerintem a szeretet és a szexuális vonzalom nem ugyanarra a kártyára vannak felírva. Egyszerűen izgalmas, ami új és ez feltölt. Nem kell ebbe ilyen fatális dolgokat belelátni.

22, Könnyű ilyenekkel dobálózni, hogy szar ember. A legkönnyebb válasz ez. A legtöbb ember nem szar ember. Én amúgy elég empatikus vagyok és segítem azokat akik közel állnak hozzám.

25, Te tudod, hogy mit akarsz csinálni. A hazugság része nyilván bűn. Joggal érezheted ilyenkor hogy elárulta a bizalmad, ez tény.

Viszont azért gondold át visszafelé is a helyzetet. Megértetted volna, ha előtte mondja el neked ugyanezt? Képes lettél volna elfogadni a valóságot még a hazugság előtt? Nekem az a tippem, hogyha előtte mondja el és nincs bizalom vesztés, akkor is ugyanez a végeredmény.

Úgy várj el teljes őszinteséget, ha képes is vagy elfogadni a teljes valóságot. Ne szortírozz a kedved szerint, hogy mi az amit lenyelsz és mi az amit nem. A valóság olyan amilyen. Alkalmazkodni kell hozzá. A párod nem lett rosszabb ember attól, hogy megcsalt. Előtte is ugyanolyan "rossz" ember volt, mint amilyennek most érzed és most is ugyanolyan jó ember, mint amilyennek előtte érezted. A te képed változott meg róla, nem az ember veled szemben.

Ha a teljes képet láttad volna előtte is, akkor most nem csalódtál volna. Lett volna lehetőséged látni ezeket, ha nyitott vagy a vágyaira és meghallgatod.

28, Mert ez csak az egyik vágya, a másik meg éppen az hogy együtt legyen ezzel a nővel és vele élhessen. Jól tudja, hogyha feltárná ezeket a vágyait az a kapcsolat végét jelentené és nem akar választani a kettő között. Ez komoly dilemma egyébként. Itt, főleg kívülállóként nyilván mindenki arra szavaz, hogy hallgass az eszedre és a szívedre és maradj hűséges. Ugyanakkor egy életen át elnyomni egy ilyen zsigeri nagyon mély és erős ösztönt nagyon nehéz. Nem is biztos, hogy érdmes. Egy kis olvasni való:

"A vágyak az embert az állatokkal rokonítják, míg az ész az ember isteni vonása. Az ember Istenhez szeretne hasonulni, ezért jobbik felének uralkodnia kell vágyain, meg kell fékeznie őket, különben magukkal ragadják a lelket. A platóni mítosz szerint a vágyak, indulatok lovai elragadják a lélek szekerét – ez a mítosz jeleníti meg az európai kultúra alapvető lélekfelfogását. A cél a lélek felemelkedése az égfeletti táj felé, az ideák birodalmába, a léleknek szárnyai nőnek, ha az észnek sikerül megfékeznie a lovakat. Ez az alapmítosz határozta meg több mint kétezer éven át az európai kultúrát, az európai emberideált. A felemelkedés képe fogalmazta meg a morális célt a vágyhoz való viszonyában. A Logosz uralkodott Erószon. A vágyak a testhez tartoznak, az ész, a gondolkodás a lélekhez. A lélek értékesebb, mint a test. A követendő életfelfogás, vagyis az erényes élet a platóni Szókratésztől kezdve a lélek ápolása, gondozása és a test megvetése, megzabolázása. Ezeket a platóni elveket a kereszténység is átvette, és kétezer évre szentesítette. Az aszketikus ideálok érvényességét a legradikálisabban Nietzsche vonta kétségbe, egyenesen életellenesnek bélyegezve őket, és nyomában Freud, aki káros hatásuk (neurózis, hisztéria) gyógyításával és elméleti magyarázatával foglalkozott."

Én úgy gondolom, hogy nem kell mindig minden fájdalmat megúszni. Hiába vagyok nyitott kapcsolatban, belőlem is tud a barátnőm féltékenységet előcsalni, ha olyat tesz, de nem gondolom hogy jobban járnék azzal ha elhagyna inkább emiatt. Igaz, nekem nem fáj elviselhetetlenül.

#26

Ha előtte szól, megint csak más a helyzet, hogy "figyelj tetszik egy másik nő és le fogok vele feküdni", akkor nem hazudik a szemembe hanem őszinte és tudom azt mondani hogy oké akkor menjél csinálj amit akarsz, engem meg hagyj békén. A végkimenetele ugyanaz lenne, viszont tudnám, hogy egyenes ember volt és volt benne annyi gerinc, hogy elém áll és bevallja, valahogy jobban esett volna hogy legalább ennyire tisztel hogy elmondja és nem a hátam mögött hazudozik. Persze azért hazudik gondolom, hogy ne veszítsen el vagy ne bántson meg, de így még nagyobb a fájdalom, hogy képes a szemembe hazudni. Én elvárom a teljes őszinteséget és el is fogadom, jobb mint hazugságban élni.

Szerintem meg nem csak a képem változott meg róla hanem ő is velem szemben. Mert előtte még gondolom szeretett vagy becsült valamennyire ameddig nem bújt ágyba mással, de miután ez megtörténik utána már ő is más ember lett ezáltal velem szemben. Én mindig is nyitott voltam a vágyaira, elmondhatta volna nyugodtan, nem kellett volna titkolózni. Csak hát könnyebb a másikat hátba szúrni, elárulni, mint egyenesnek lenni.

igazából én sem tudom, mindig elbizonytalanodok, van e értelme felrúgni a több éves kapcsolatunkat, házasságunkat, a közösen felépített életünket, hiszen ahogy tapasztalom az ismeretségi körömben is, minden férfi hűtlen amelyiknek van rá lehetősége. Nyilván az nem lép félre akinek esélye sincs rá.

Egyébként mérgemben még mondtam is neki hogy ha ennyire más nőket is meg akar dgni, akkor legyünk nyitott kapcsolatotban aztán mindenki azt csinál úgymond amit akar. Hát ez már nem tetszett neki, azt mondta, hogy ő nem bírná elviselni, hogy mással legyek. Na hát minden esetre érdekes egy ember.