Mi számít inkább megcsalásnak? Melyik nagyobb?

Mindkettő undorító, és szakítóok.

Az első azért fájna jobban, mert hosszú időn keresztül hazudott, becsapott, átvert. Lehet, hogy a szeretőt nem szerette, de engem sem, ha képes volt hosszú időn át a másikat kefélgetni, miközben én hazavártam/dolgoztam kettőnkért.

A második azért fájna jobban, mert az egész kapcsolatunkat degradálta, ha egy harmadikhoz futott, és nem hozzám, hogy rendbehozhassuk. Akarná a fene megoldani, miután ő gyáva volt hozzá, és csak fokozta a problémákat.

Mindkét esetben arra megy, amerre lát, vagy én csomagolok és megyek.

Igen. Igaz megcsalás nem volt, de az egyik exem mellettem szeretett bele másba. Azt nem mondom, hogy nem fájt főleg az egómnak, de azt is elfogadtam, hogy a szerelem ilyen. Szóval ott dráma nélkül leültünk, megbeszéltük és elengedtem.

És azóta már a felesége a nő és van gyerekük is.

Szóval nekem lélekben ezt könnyebb lenne feldolgozni, mert nem "lelketlenségből" fakad a dolog. Tudom itt a kérdésben megcsalásról is szó van, de ugyanúgy elengedném a szeretőjéhez, és tudomásul venném, hogy "nem mi voltunk egymásnak az igazi".

Mindkettő szakító ok☹️

Az első vmi pszcihés dolog, esetleg önbizalom hiány?

Második, már érzelem.

Igazából magamra vettem ezt a szemléletmódot, amit úgy lehetne leírni, hogy mindig a nagy egészt nézem és hogy nekem ebben mi a szerepem. Mindenkinek van olyan dolog az életében, amire visszagondol és akkor mennyire fájt vagy bántotta, évekkel később pedig a jelenben már nem is érez semmit ezzel kapcsolatba, vagy rég el is felejtette már. Esetleg pont az a rossz dolog hozott magával valami jót, értékesebbet. Ez is kb ilyen.

A tetejében az én életemben amik úgy igazán megtörtek lelkileg úgy történtek meg velem, hogy észre sem vettem, a pusztítást magamban, csak amikor leértem a lejtő aljára, mert nem volt olyan nyílvánvaló mint mondjuk egy megcsalás.

De ha akkor nem engedem el az exem, és ő ezért nekem nem lesz hálás örökre, akkor soha nem találkozok a férjemmel, mert konkrétan ő hozta be az életembe. Tehát megvolt az oka akkori rossz dolgoknak, de nem mindig látjuk a nagy egészet, úgyhogy ilyenkor csak annyit tudunk tenni, hogy egy lépést eltávolodunk a saját problémáinktól és próbáljuk távolabbról is kiértékelni a helyzetet. Én mindig azt szoktam magamtól kérdezni ilyen krízis helyzetekben, hogy 10 év múlva ez számítani fog vajon? Ha a válasz nem, akkor le tudom csendesíteni az érzelmi viharokat (ja mert amúgy nagyon ráparázós típus vagyok, családi örökség) és majdnem hideg fejjel hozni egy olyan döntést, ami előre is mutathat.