Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerető voltam ?
Igen, az voltam, de itt kér egy kérdőjelet a kérdés után, így muszáj volt írnom.
Szóval: tavaly nyáron egy baráti sütögetésen ismerekedtünk meg, nem is volt igazán résztvevő, csak hozott valamit a házigazdának, csak én vettem át. Iszonyat gyorsan egymásra kattantunk, ilyen nálam még nem is volt. Láttam a gyűrűjét, nem is titkolta. Egy ürüggyel két hét múlva megkeresett és elindult a lavina. Igen, ez meg az vagyok, mindegy is. Iszonyat jókat...d.tunk, és mellette mindig vidám voltam. Nem hülyített, nem etetett, már első percben elmondta, hogy nem válik, mert van közös gyerekük is (két kicsi) . Bár a feleségéről nem mesélt, úgy gondoltam, csak látja, hogy valami nincs rendben, de egészen múlt hétig rendszeresen találkoztunk. Én úgy láttam, hogy időközben már elkezdett valamit érezni, bár erről nem beszéltünk, de egyre aggódóbb lett, figyelmesebb, ahogy én is. Kalandnak indult, de menet közben megismertük a másikat. Ennek ellenére tudtam, hogy meddig van az én szerepem.
Viszont múlt héten volt egy necces helyzet és a neje durván ráérzett, hogy mi van, és még engem is megkeresett.
Elváltunk levélben, elváltunk titokban telefonon is, ahol elmondta, hogy eszméletlenül sajnálja, de a családja az első, és nem szeretne hétvégi apuka lenni.
Ezt fel is fogtam, de ami furcsa, hogy jött utána egy levél a feleségétől, hogy leszek kedves elhúzni a bánatba, és, hogy a férje mindent elmondott, és jobb, ha tudom, hogy ők együtt maradnak, és állítólag azt is mondta az "ex", hogy az egész neki nem jelentett semmit
éés ezek után kaptam tőle is egy levelet, hogy sajnálja, de félreértettem (jó hosszan ) és ő csak jól érezte magát, de a feleségét szereti.
Most hogy is? Igen feldolgozom, bár valóban rosszul érint, de mi? Most jött rá, hogy a nejét szereti? Ennyi hónap után? Miközben a lebukás széléről táncolt vissza rengeteg alkalommal és írta, hogy alig várja, hogy jöhessen?
Tudom, tudom én vagyok a lyuk, ő meg a szemét, de őszintén, engem a saját oldalam zavar. Ennyi ideig létezik, hogy ennyit hazudozott? Mármint tettekkel is? Nem mondta, hogy szeret, meg nem is beszéltünk erről, nem mondta, hogy válna, sőt , és nem is kértem rá, de ahogy viselkedett.
Többször találkoztunk úgy, hogy nekem pl. épp megvolt és ő nem tudott máskor jönni a héten, de maradt, és semmi nem volt, de ettünk együtt, és konkrétan ilyen kedves férfival még nem találkoztam.
Most megkért, hogy ne keressem többet :/ Nem fogom persze, és elfogadom, de jó lenne hinni, hogy nem volt minden hazugság.
Nem ismerem a feleségét , így nem tudom megítélni hogy milyen ember, de a kapcsolatunk alatt elejtett szavakból úgy láttam, hogy neki a család a két gyerek és nem a két gyerek plusz az asszony.
Nem mondanám, hogy nem vérzik a szívem, de még jobban fáj, hogy nem tudom eldönteni nekem hazudott-e mikor azt mondta, ő ezt nem szeretné abbahagyni , de muszáj, vagy a nejének.
Sajnálom. Kb hasonló cipőben jártam.
Amit én gondolok, hogy van kötődés a pasi részéről, valószínűleg őszinte is volt, DE ott a múlt a közös vagyon. Azért sajna sok mindent megtesznek. A mi esetünkben ki is mondta, nem fogja odaadni a feleségének, amiért megdolgozott. Kvázi, ha a nő nem dobja ki, ő marad. Azt is mondta anno, hogy rohadt erőszakos nő, aki jól karban tartott ( ezekkel a szavakkal).
Ne emészd magad, amíg kontroll alatt van, mint a tűztől, úgy fog félni tőled.Nem hiszem, hogy a levelet ő írta.
Arról pedig lehetnek elképzeléseid, hogy milyen vidám hangulatban élik életüket a gyerekek/ házak/ autók...miatt.Ne akarj ennek részese lenni!!
41. Köszönöm, hogy leírtad. Őszintén, hogy most mit érzek? Hát görcsben van rendesen a gyomrom, ennyi külső rálátástól, mert azt írjátok, amitől féltem, vagy nem is tudtam róla. Nem tudom hogy most sajnáljam, vagy lesajnáljam.
Tudtam, hogy nem fog borítani, de más dolog ezt tudni és más dolog megélni.
És komolyan, nem miattam. Persze fáj, veszettül fáj, de én erre a férfira felnéztem, nagyon is. És mindamellett, hogy elfogadom, hogy a gyerekek miatt együtt maradnak , bár meg nem értem, hacsak nem anyagi okai vannak, de ettől még most inkább azt érzem, hogy ez szánalom.
És kérdezitek, hogy kellene-e egy ilyen férfi nekem...és őszintén: a szívemnek még igen :( és nem is akarok ilyen kiábrándító dolgokat meglátni, pedig nincs választásom.
8 éve a férjem lebukott. Kicsi volt a gyerekünk, annyit érdeztem, egyszeri botlás ez , vagy több. Azt mondta, nem tudja. 2 hét múlva beadtam a válókeresetet.
Most már tudom, ha ott akkor visszajön sem tartott volna sokáig.
Aztán szerető lettem....és szánalommal hallgattam az elején a történetét, hogy nem alszanak együtt 10 éve, nincs szex....akkor megbeszéltük nem érdekel a családja, a háttere. Addig maradunk együtt, míg mindkettőnknek jólesik. És ez feltüzelte, én minél jobban rideg voltam, ő annál meredekebb dolgokat vállalt be. Bebukott. Mi lett utána? Nem tudom, mert nem szól hozzám. Hogy könyvelem el? Gyáva. Gerinctelen, ha még rendesen, szemtől szemben szakítani sem tud. Kit sajnálok? Senkit, mer zsák a foltját minden olyan kapcsolat, ahol megbocsájtják a félrelépést. Ha ilyen kapcsolatba lépsz, az eszed a helyén legyen.
43. Két hét? Hát te legalább erős voltál.
"zsák a foltját minden olyan kapcsolat, ahol megbocsájtják a félrelépést. "
Ez igen találó...de vajon milyen élet az ilyen? Komolyan. Mi lesz velük 5-15 év múlva? Ebbe bele lehet szépen őrülni.
Mondjuk így még nem is néztem, de valóban a környezetemben a legtöbb nő megalkuvó volt. Szégyen vagy sem, még a rokoni körben is. Egyiknek ivott a párja, másikat verte. Barátnőim körében is volt ilyen, hogy inkább visszafogadta azt, aki konkrétan élettársa volt, de úgy szakított, hogy még a pénzéből is elvitt. És együtt voltak még sokáig.
Olyat is ismerek, ahol a lány kifejezetten egy értelmes, tanult emberke, de belement egy olyan háromszögbe, ahol mindketten felvállalt barátnők voltak...eléggé kikészült.
Szóval ez szomorú. De még így is hajlamos vagyok azt hinni, hogy most ő teljesen boldog és most jött rá, hogy tényleg szerelmes a feleségébe. És őszintén, ez azért darabokra törte a szívem :(
Hogy megkönnyebbült, hogy megszabadult tőlem...
Meg szerintem ha eddig sem ölték egymást, legalábbis erről nem tudok, akkor lehet most is megvannak csendesen. Láttam azért a kapcsolatunk alatt pár közös fotót, meg nem mondtad volna, hogy nem egy boldog pár...Tőle is csak el-elejtett szavakból tudtam, hogy vannak dolgok, amik számára zavaróak, megalázóak
Mondjuk abban én sem hiszek, hogy a problémák maguktól megoldódnak, de ez én vagyok, lehet ők már a nyaralást tervezik :)
#41 jó a meglátássa. Tárgyakért marad a feleséggel.
Többet ér mint az élete és a gyerekek boldogsága,gyerekek nem hülyék érzik,látják,ha nem stimmel valami.
Hajrá az ilyen házasságoknak
😀
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!