Néhány hónapja megcsaltam a férjemet. Szeretem őt mindennél jobban, nem bírnám ki, ha elhagyna. Hogy tudnám eloszlatni a lelkiismeret-furdalásomat?

"munkája miatt sokszor van hetekig távol,"

Soha többet nem bízna benned, mert amíg távol van, azon fog gondolkodni, hogy vajon most is épp csalod-e.. szerintem magadban tudd le, ha le tudod, és ne mondd el neki, ha megbántad és valóban hibának gondolod.. ÉS nem a gyatra 1 perc miatt..

Persze ha nagyon nem tudod magadban le tudni, akkor mondd el neki, és könnyíts a lelkiismereteden. (Hozzáteszem ez a kapcsolatodhoz nem fog hozzátenni semmit, ha együtt maradtok akkor fájni fog neki is jó ideig..)

Viszont ha ennyire nem bírod elviselni a magányt vagy hogy egyedül vagy, akkor lehet jobb lenne elgondolkodnod és lépned. Ha csak nem akarod a következő években csalni, amíg nem lesz otthon.. Te döntésed.

28.

Igazad van teljesen...

A felelősségvállalást mindenki maga mérlegeli. Vannak h*lye hibák, amik nagyobb kárt okoznak sajnos hossz távon, mint a hiba maga vagy annak jelentősége. ÉS vannak olyan ritka esetek is, amikor az ember a sajt hibájából egy életre szóló leckét tanul. - így ritka esetben, de kellenek is néha hibák, hogy eddig eljussunk. Mert az ember abból tanul.

Sosem értettem miért csal az akinek nem bírja el a lelki ismerete. Ne rágódj rajta. Megtörtént. Megbántad. Többet ne tedd! Ennyi. Éld az életedet ugyanúgy ahogy eddig. Mindenki hibázik. Emberek vagyunk.

Az ismert bibliai történet jut eszembe. "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen" ... Aztán a nép feloszlott. "Menj és többet ne vétkezz."..... és Mária-Magdolna soha többé nem vétkezett.

Igen, mindenki hibázik. Például elfelejti a szombati munkanapot vagy elkésik egy randiról.

Te kérdező, beleültél egy másik férfi f*rkába.

Ha igazán szeretted volna akkor megsem csaltad volna és utána ha lett volna lelkiismereted akkor már másnap kitálaltál volna az aktusról. Most még talán megtudod menteni ezt a kapcsolatot a férjednek joga van eldöntenie, hogy szeretne-e együtt maradni ennak ellenére.

Mondd el neki, ha szakítani szeretne akkor jobban jársz ha most váltok el mint később 4 gyerek után.

Amúgy is tegyük fel, hogy elkaptál valami nemibetegséget, milyen lenne a lelkiismereted ha a férjed beteg lenne miattad? Akkor is hallgatnál?

Ha a férjed érzéseire nem gondolsz akkor törődj magaddal legalább: meddig fogod még színlelni, hogy élvezed az együttléteket? Kibírnál még 60 évnyi lelkiismeretfurdalást?

18/l

Javasoljak?

Ha tényleg szereted, ne mondd el. Lehez, hogy együtt maradtok, de jó ideig nem fog tudni ezem túllépni. Pláne, ha esetleg alapból problémái vannak az önbizalmaval...

Most meg fognak itt engem kövezni valszeg. De jelenleg nem a férfit "kell" nézni, hanem a kérdezőt.

Én voltam hasonlóban, én is megnantam, sosem tenném többet meg.

Elmondtam neki, mert nem bírtam titkolni. Együtt maradtunk, de a bizalma még most sem az igazi, jogosan.

A helyzeten nem segít, hogy egyéb problémák is kiakultak azóta, az ő részéről. De azóta hiába próbálok vele beszélni bármiről, a saját maga háza tajekaval nem foglalkozik, mindig oda kanyarodik vissza, hogy de én meg ezt műveltem... Nem osszehasonlitnato az, amiket ő tett azóta, meg ez.

De az én tettem úgymond nincs hatással a jövőnkre, az övéi meg igen, teljesen épül lefelé...

Úgyhogy nagyon nehéz.

Minden este, amikor nincs mellettem éppen, telesírom a párnámat, mert szenvedek. És hiába az ő dolgai miatt, ilyenkor még magamat is ostorozom, hogy még én is megnehezitettem a kapcsolatunkat a tettemmel...

Ha valahogy el bírod folytatni magadban, inkább tedd meg. Mert sosem lesz már igazi a kapcsolatotok, ha ezt elmondod... Még ha megbocsát, akkor sem.

Inkább próbálj meg jobban rá koncentrálni innentől és eszedbe se jusson többet ilyet tenni.

Tanulopenz meg legyen az, hogy meg kell küzdened a lelkiismereteddel és cipelned ezt a terhet még hosszú évekig.

Még eldontheted melyik a könnyebb. Ha elfolytld magadban, vagy ha elmondod neki és azon fogsz kattogni, vajon hogy viszonyul hozzád, bosszút akar e majd állni, stb...

Vagy szakítotok..

Ha elárulod neki, hogy félrekúrtäl, akkor önző módon ismét csak magadra gondolsz, mert a saját lelkiismereteden akarsz könnyíteni, miközben tönkreteszed az önbecsülését, leszärod az érzéseit, miközben a saját bűntudatodat akarod orvosolni.

Vagy szakíts vele, vagy nyeld le ezt a békát, de ne tedd őt tönkre.

Ha könnyíteni akarsz magadon, fogj egy papírt, ceruzát és írd le, mit mondanál neki személyesen, mintha a papír lenne a párod. Meséld el a papírnak. Azután gyújts egy szál gyufát és égesd el a papírt.

Néha úgy érzem, pont a nőknek "kéne", hogy könnyebb legyen megálljt parancsolniuk az ágyba csábításra. Persze a nők se egyformák.

Az a te lelkiismereted és életed része, hogyan rendezed le ezt magadban, elmondod-e stb. Viszont jó tanulópénz lehetne, hogy többet ilyet NE, ha tényleg szereted, vele akarsz maradni és nem akarod még ennél is szarabbul érezned magad a dolog miatt, meg hogy "így vagy már vele", hogy ez megtörtént.

Ha segít, vizsgáld magadban, mit érezhettél vagy mi hiányozhatott, amikor engedtél ennek a másik férfinek.