Aki megcsalja/megcsalta a párját, és utána ugyanúgy hazamegy szemrebbenés nélkül, az mit gondol saját magáról? Komolyan kíváncsi vagyok!

Több éves kapcsolattal nagyvonalakban vázolom. Először azért léptem félre, mert a párom elhanyagolt. Figyelmet kerestem másnál, és hogy azt érezzem, kíván valaki. Hazamentem, és nem éreztem semmi változást. A második már hosszú távubb lett, hetente találkoztunk, közben folyamatosan kommunikáltunk. Itt már nem csak a !minőségi! szex hiányzott a kapcsolatunkból, hanem az is, hogy beszélgessünk. És tudod mit érzek? Azt, hogy többet érek, hogy még akkor is kellek másoknak, ha pontosan jól tudják, hogy teljesen sosem leszek az övék. Önbizalmat ad, és nem morgolódok otthon, mint a barátnőim.

A többi már csak alakult, hol pár kósza dugásra, hogy több hónapos viszony lett. Mindig el tudom különíteni, ez két külön sin: a pasim, és a szerető. Az érzelemi döntés és a vágyak.

Minden alkalom után hazamegyek a páromhoz, mosolygok rá, és ettől jól érzem magam. Kecske is, káposzta is. :)

KEdves utolsó!

Hogy tudod elkülöníteni a dolgokat?A pároddal nem olyan jó a szex?ÉS a szeretők mindig mások,vagy ugyanaz?Hogy jön össze egy pasi?Komolyan érdekel :)

És hogy nem buksz le? :D

A párommal nem olyan jó. Elmegy, de nem egetrengető, nincs utána az a "huuu, ez kvajó volt" érzés. De érzelmileg stabil, jókat tudunk beszélgetni a teraszon. Mintha egyszerre a legjobb barátom is lenne. Így el tudom különíteni, ő a párom, ő kap sütit, átbeszéljük a napunkat, a nehézségeket, tervezgetünk. A szeretőnek csak a vidám dolgok jutnak, bujálkodás és szex. Máshogy kezelem őket.

Összesen 5 volt eddig, 7 év alatt. Egy alkalmi, egy pár alkalomra, utána a többi hónapokig.

A hogy jön össze: az alkalmi buliban, a pár esetes barátnő által. A hosszabbak vagy munkahelyen, vagy közös társaságban ismerkedünk meg. Igen, volt aki ismerte a páromat is.

Hogy nem bukok le? Nem csinálok belőle ügyet. Nincs bűntudatom, nem vagyok extra kedves, ha aznap szeretőztem, de nem is hidegülök el. Pedig még kód sincs a telefonomon.

24: És ha a párod a legjobb barátod, hogy nincs bűntudatod, hogy átvered? Én az ellenségemet se lennék képes átverni.

Azt is nyilván tudod, hogy ő mit szólna hozzá, ha tudná, hogy csalod. Elhagyna?

Mert akkor nem gondolod bűnnek, hogy megfosztod a szabad döntési lehetőségtől, hazugsággal benne tartod egy olyan kapcsolatban, amiben saját akaratából nem lenne benne?

Nálunk pl. az az alap megegyezés a férjemmel, hogy mindenki azt csinál, amit akar, de ha már csinálja, akkor csinálja annyira ügyesen, hogy a másik soha ne jöjjön rá. Nem kifejezetten zavar a tudat, hogy néha összefekszik mással is, de konkrétan nem akarok tudni róla, hogy kivel mikor és hogyan. Egészen addig így gondolom ezt, amíg tudjuk teljesen elkülönítve kezelni a dolgokat, ahogy a 24-es is írta. Onnantól kezdve, hogy az energiáinkat egymástól teljesen elvonjuk és máshova, másba helyezzük át, már elveszett a kapcsolatunk, házasságunk. Amíg csak testi szinten történik meg alkalomadtán és mosolyogva térünk haza a párunkhoz, őszintén tudjuk megölelni egymást szeretettel, addig akár pozitív is, hiszen hozzá ad a kapcsolatunkhoz, sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak vagyunk mindketten. Éppen a megegyezésünk miatt én nem érzem magamat egy aljas félrek*rónak, aki átvágja azt az embert, akit szeret.

Sokan egyetértenek velünk, sokan viszont mélységesen elítélnek, mondhatnám azt is, hogy halálra ítélik a házasságunkat már most. Kinek mi.

24es

tökéletes példa arra hogy milyen egy full nárcisztikus ember, aki nagy ívben tojik a férje érzéseire...szánalom vagy

nem lepődnék meg azon ha kiderülne, hogy a férjednek is van vkije és ezért nem tűnik fel neki az egész

a férjednek kellene tartogatnod a vidám dolgokat, ha meg ennyire nem jó az ágyban mi a francért nem válsz el? ez az egész halálra van ítélve