Valószínu, hogy megcsal a párom. Mivel nagyon nehezen ismerkedem, nagyon gáz ha vele maradok és úgy teszek, mintha minden rendben lenne?

Igen nagyon gáz ha vele maradsz, mivel soha nem fog megbecsülni téged, soha nem leszel mellette boldog!

Mit takar az, hogy nehezen ismerkedsz?

És most remélem nem arra gondolsz, hogy az a jó megoldás ha vele maradsz.

Kár elpazarolni az életed egy ilyen ember mellett!

Nekem nem gáz, mindenki magának hülye.

(Remélem érzed az iróniát!)

Elég gáz és az amúgy is borzalmasan alacsony önbecsülésed látja kárát. Felkéne nőni fejben és elkezdeni tényleg felnőttként viselkedni, azaz egyedül is feltalálni és jól érezni magad, akkor is ha nem vagy kapcsolatban.

3 évet vártál arra hogy ez a figura megint megcsaljon. Megérte beleugrani csak azért mert nem volt más?

Inkább erősítsd magad és tanuld meg szűrni az embereket, tanuld meg kezelni a kapcsolatokat, az ismerkedést, szedd össze magadban milyen párt, kapcsolatot és életet szeretnél. Jöjj rá miért látod magad értéktelennek és dolgozz rajta, akkor nem fog normális lenni hogy simán engeded hogy kisemmizzenek, hülyének nézzenek és átverjenek.

Szerintem így nem gáz. Szűk 1 hónap múlva leszek 6 éve egyedül fiatal nő létemre, úgyhogy teljesen átérzem az említett nehézséget. A megcsalás úgyis jelen van a kapcsolatok túlnyomó többségében, legfeljebb nem derül ki. A hozzánk hasonlókat meg pláne megcsalják.

Én a mai eszemmel már nem rúgnék fel emiatt mindent. Hajamra kenhetem a büszkeségem, ha üldögélhetek egyedül évekig... Tök jól hangzik ez az érezd jól magad és társai, na de nem hosszú-hosszú évekig.

"Hajamra kenhetem a büszkeségem, ha üldögélhetek egyedül évekig... Tök jól hangzik ez az érezd jól magad és társai, na de nem hosszú-hosszú évekig."

Lehet rongynak is lenni egy sz*r kapcsolatban, senki nem tiltja meg. Csak 30 évesen ne legyen sírás hogy kinek szültél gyereket és mennyire tesz a fejetekre, akit közben egyedül kell nevelned. 40 évesen ne legyen sírás hogy a két gyerek mellett nem tudsz már elszakadni. 60 évesen ne legyen sírás hogy elpazaroltad az egész életed egy hülyére, akinek sose jelentettél semmit.

Ha 6 évig egyedül van valaki, akkor lehet nyitni kéne mások felé, hogy legyen esély kapcsolatokat kialakítani. Ha mindig a másikon múlik minden, akkor olyan sz*r lesz mint a kérdezőé. Vagy lehet ezt a megalkuvást is csinálni, csak ismét nem kell sírni ha mindenki semmibe néz és leköpdös körülötted, mert nem vagy képes szűrni az embereket.

Így van, sokkal jobb 40 évesen azért sírni, mert lassan két évtizede egyedül vagy, 60 évesen meg azért, mert eltelt a fiatalságod és az életed egyedül.

Nyilván nem véletlen, hogy a kérdező "nehezen ismerkedik", és 3 évbe telt neki összehozni a mostani kapcsolatát. A mi pozíciónkból egyszerűen nem lehet "nyerni", akármennyire is leköpnivaló ez egyesek szerint. Egyedül r•hadni lehet a végtelenségig meg ilyen kapcsolatokban kikötni. Kinek épp melyik a kisebb rossz a kettő közül.