Ti mit tennétek?

Hát, igen, nem mer beszélni bizonyos érzéseiről szerintem. Csak annyit hajtogat, hogy szeret, meg jó velem, de úgy érzi elhanyagoltam. Ez utóbbi igaz is, ezt nem tagadhatom, elhanyagoltam gyakran. De amikor kérdeztem, hogy nem baj-e, hogy ezt-vagy azt teszem, általában annyit mondott, hogy neki nem baj, mert így is több jót kapott tőlem mint rosszat.

Csak nekem időnként gyanús, mert ferdít néha ebben-abban és ezt sem biztos, hogy elmondta volna. Illetve én azon a véleményen vagyok, hogy akármit is tesz valaki a másikkal, attól még nem jogosítja fel rá, hogy ő így vágjon vissza. Tudom, nem szép, ha valaki nem bánik jól a párjával, de akkor is, főleg, hogy az ő számára elvileg ez az egyik legfontosabb egy párkapcsolatban, hogy ne menjenek a felek máshoz.

És, ami miatt igazán kiakadtam, hogy nemsokkal ez előtt mondta meggyőzően, hogy ő mindenképpen inkább tartózkodni fog az efféle helyzetektől, ha tetszik neki valaki, inkább megmondja neki, hogy ne találkozzanak vagy ne legyenek egy műszakban. Ezt nem sokkal ezelőtt mondta.

És megállapodtunk abban, hogy ez mindkettőnknek nagyon rosszul esne, ha valamelyikőnk ilyet tenne, ez volt az alapvető dolog, amit megbeszéltünk. Ezért most olyan, mintha nem lehetne hinni egy szavát sem.

Egyébként nem tudom, hogy férfiként tekint-e rám. Tisztelni biztos nem tisztel, ha ilyesmikbe ment bele. És a véleményemet valószínűleg nem veszi figyelembe, hiszen korábban is látta, hogy mennyire megviselt, amikor ilyesmit tett. Most azt mondta, hogy korábban ő ezt nem tudta, hogy az flörtnek számít, viszont most igen, emiatt sajnálja.

De amikor lebukott, a tekintetében inkább valamiféle dühöz láttam, nem pedig megbánást. És egyszer sem kért bocsánatot, mondván nem várhatja el, hogy megbocsássak. De azért szeretne velem lenni és én döntsek a kapcsolatunkról.

Nekem ez úgy jön le, mintha igazából nem is akarna már benne lenni a kapcsolatunkban, csak még nem talált jobbat. Tud ő rafinált lenni, azért ezen már átlátok.

De máskor meg tényleg úgy tűnik, hogy szeret, gyakran amikor meglát odasietett hozzám és láttam rajta, hogy nagyon örül nekem.

Szóval ezt már nem értem.Hát, igen, nem mer beszélni bizonyos érzéseiről szerintem. Csak annyit hajtogat, hogy szeret, meg jó velem, de úgy érzi elhanyagoltam. Ez utóbbi igaz is, ezt nem tagadhatom, elhanyagoltam gyakran. De amikor kérdeztem, hogy nem baj-e, hogy ezt-vagy azt teszem, általában annyit mondott, hogy neki nem baj, mert így is több jót kapott tőlem mint rosszat.

Csak nekem időnként gyanús, mert ferdít néha ebben-abban és ezt sem biztos, hogy elmondta volna. Illetve én azon a véleményen vagyok, hogy akármit is tesz valaki a másikkal, attól még nem jogosítja fel rá, hogy ő így vágjon vissza. Tudom, nem szép, ha valaki nem bánik jól a párjával, de akkor is, főleg, hogy az ő számára elvileg ez az egyik legfontosabb egy párkapcsolatban, hogy ne menjenek a felek máshoz.

És, ami miatt igazán kiakadtam, hogy nemsokkal ez előtt mondta meggyőzően, hogy ő mindenképpen inkább tartózkodni fog az efféle helyzetektől, ha tetszik neki valaki, inkább megmondja neki, hogy ne találkozzanak vagy ne legyenek egy műszakban. Ezt nem sokkal ezelőtt mondta.

És megállapodtunk abban, hogy ez mindkettőnknek nagyon rosszul esne, ha valamelyikőnk ilyet tenne, ez volt az alapvető dolog, amit megbeszéltünk. Ezért most olyan, mintha nem lehetne hinni egy szavát sem.

Egyébként nem tudom, hogy férfiként tekint-e rám. Tisztelni biztos nem tisztel, ha ilyesmikbe ment bele. És a véleményemet valószínűleg nem veszi figyelembe, hiszen korábban is látta, hogy mennyire megviselt, amikor ilyesmit tett. Most azt mondta, hogy korábban ő ezt nem tudta, hogy az flörtnek számít, viszont most igen, emiatt sajnálja.

De amikor lebukott, a tekintetében inkább valamiféle dühöz láttam, nem pedig megbánást. És egyszer sem kért bocsánatot, mondván nem várhatja el, hogy megbocsássak. De azért szeretne velem lenni és én döntsek a kapcsolatunkról.

Nekem ez úgy jön le, mintha igazából nem is akarna már benne lenni a kapcsolatunkban, csak még nem talált jobbat. Tud ő rafinált lenni, azért ezen már átlátok.

De máskor meg tényleg úgy tűnik, hogy szeret, gyakran amikor meglát odasietett hozzám és láttam rajta, hogy nagyon örül nekem.

Szóval ezt már nem értem.