Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a véleményetek erről a megcsalásról?
Egy évvel ezelőtt lelki mélyponton voltam. A párom miatt. Féltékeny voltam, és attól tartottam, hogy meg akar csalni. Interneten kommunikáltunk, mert akkor még nem éltünk együtt, és passzívnak éreztem, nekem úgy tűnt, hogy nem érdekli, mi van velem.
Az lett a vége, hogy bevettem egy csomó nyugtatót, teljesen kiborultam, már órák óta zokogtam.
Írtam neki egy kétségbeesett üzenetet, hogy nagyon rosszul vagyok, teljesen ki vagyok borulva, a segítségét kérem, és azt sem tudom, hogy eddig hány gyógyszert vettem be. Nem vagyok rá dühös, nem akarok sem kiabálni, sem veszekedni, csak aggódom. Szeretném, ha megnyugtatna, csak ennyit kérek.
Ő ezekre nem reagált. Nem kérdezte, hogy hogy vagyok, nem érdeklődött. 15-30-45 perces késésekkel válaszolt, pedig máskor azonnal szokott (állandóan elérhető).
Annyit írt csak, hogy szeret, és majd hív.
Egy évvel később derült ki (tegnap), hogy valójában mi történt:
Azért nem ért rá válaszolni, mert épp megcsalni ment. Kimondottan szexelni ment fel egy emberhez, akinek ott helyben négyszer tette fel a kérdést, hogy lenne-e kedve hozzá. Az illető elutasította. Neki nem kellett. Nekem viszont kellett volna. Én tiszta szívemből szerelmes voltam belé. Sőt, ez a mai napig is így van.
Amikor tegnap felidéztük ezt a történetet, és visszanéztük az összes aznapi üzenetet, megkérdeztem a páromat, hogy szerinte ez milyen viselkedés, hogyan tehette velem ezt pont abban az állapotban? Miért nem volt benne legalább több emberség, hogy ha már mindenképp megcsalni ment, akkor legalább megnyugtathatott volna, érdeklődhetett volna, hogy hogy vagyok. Szerintem nemcsak mint a párját, vagy mint férfit, de ezzel az egésszel emberi mivoltomban alázott meg.
Erre most ő azt mondta, hogy szerinte is „undorító az ilyen viselkedés”, és hogy „sajnálja”.
Szerintetek ez elegendő válasz? Érezzem úgy, hogy „egy-egy”? Most már így minden oké?
Hozzáteszem: nem hiszek az erőszakban, nem fogok reagálni az olyan ötletekre, hogy „pofozd fel” stb... De akkor sem érzem fair-nek, hogy ennyivel elintézzünk egy ilyen történetet.
Ja, ami még ide tartozik: én mindig hűséges voltam hozzá. Ő viszont másokkal is megcsalt. Tehát nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Csak talán ez volt (eddig) a legkegyetlenebb mind közül.
válasza:A párod repüljön, te pedig keress szakembert, mert beteg vagy.
Amíg nem szedted össze EGYEDÜL magad, addig ne keress párkapcsolatot, mert mindenkinek a terhére leszel és nem leszel jó tásaság, így pedig a kapcsolat sem fog működni.
Egy mentálisan beteg emberrel pokol lehet az élet.
válasza:Szánalmas és nevetséges, hogy csak öngyilkossággal való fenyegetőzéssel tudsz megtartani egy férfit. Mélyen elítélem a megcsalást, de nem csodálom, hogy egy ilyen féltékeny, idegbeteg, tapadó pióca mellett kellenek neki más nők, hogy el tudjon viselni.
Azt rontotta el, hogy nem küldött hozzád mentőt aznap. Egy gyomormosás meg 1-2 hét a pszichiátrián talán észhez térített volna.
válasza: válasza:Ja hogy te vagy a hapsi... bazz azt hittem csaj vagy.
Szamomra erthetetlen ez az egesz. Mi volt egy evig, egyutt voltatok/vagytok? A csajod egy gatlastalan ribi, te meg lelkileg egy roncs vagy. Legalabb neked lenne eszed, megalazott de ugyanugy asszisztalsz hozza. Nyilvan nem eleg egy sajnalom, de inkabb itt az a kerdes te megis meg mindig mi a faxt erolkodsz ennel a bigenel basz ki, legyenek mar tokeid..engem megcsaltak ugy repult a kisasszony, hogy azota se ert foldet.
Úgy érzem, pontosítani kell néhány dolgot.
* * *
Válasz és üzenet a kérdésre, illetve a válaszolóknak.
ÉN vagyok az, aki ezeket a megcsalásokat elkövette, én vagyok az, akiről a párom a fenti kérdésben leírta a tényeket, amelyek egytől egyig, a valósággal megegyeznek, így megtörténtek. Akármennyire is nem tűnhet valóságosnak, igen, megcsaltam őt, nem csak ezzel az alkalommal, hanem 32 személlyel, és nem csak egyéjszakás kaland-szerűen, hanem mindegyikükkel történt több alkalom. A levelezés-jellegű alkalmak sem csak egyszer mentek, a találkozások, férfiakhoz való feljárások szexuális célból, ebből is akadt bőven, 7 hónapon keresztül. Semmi hajlandóságot nem mutattam arra, hogy monogám párkapcsolatban éljek.
Ez a tegnapi szembesülés engem is megütött, azóta sem tudok dűlőre jutni a dolog felett. Azzal szemben, hogy az én emlékeimben az élt, hogy mindenre adtam választ, nem hagytam a páromat egyedül, ezzel szemben tegnap láttam, hogy valóban negyed, fél, háromnegyedórák teltek el a válaszok között, miközben a párom majdnem megölte magát miattam. (Nem szánt szándékkal! Arra szedte a gyógyszert, hogy az általam okozott fájdalmat valamennyire elnyomja, és ne vitatkozzon velem, ugyanis ekkor még nem tudta, hogy én aljas módon mit teszek a háta mögött.) A tegnapi után már én is pontosan emlékszem arra a beszélgetésre, röpke telefonhívásra is. Miközben én a szeretőmhöz készülődtem, aki egy nyamvadt megfázással volt otthon, műhisztit produkálva. Fontosabb volt egy senki - mert valóban annak a férfinak a javára semmit nem lehet felhozni -, mint az a csodálatos férfi, aki minden egyes pillanatban elárasztott az őszinte szerelmével, amire én nem reagáltam, amiért cserébe megcsaltam, sorozatosan, rutinszerűen szinte minden nap, és aki éppen az én szemétségeim miatt a halálán volt.
Ezek után mondjon rá bárki is szidalmat! Remélem, az én nézőpontom segít valamennyit korrigálni az eredeti kérdés alapján alkotott képen, mert a szembesülésnél jobban csak egy dolog borított ki: amit itt láttam, amilyen szavakkal a "kedves" válaszolók illették őt.
Nem akarok sem mártírkodni, sem sajnáltatni magam, de itt én vagyok az egyetlen, akire azt lehetne mondani, hogy elmebeteg, és kezeltesse magát. Ugyanis teljes mértékben rám illett egy szociopata személy leírása. Egy ember, aki a saját érvényesülése és boldogsága miatt átgázol mindenkin, nem törődve annak az érzéseivel sem, aki érte bármit megtenne.
Igazolom, hogy a 7. hozzászóló valóban a párom. Nem trollkodik. Az őszinte véleményét írta ide.
És igen: én vagyok a férfi a párkapcsolatban.
Nem akartam öngyilkos lenni. Orvosi utasításra szedek nyugtatót. Nagyon aggódtam, és túl sokat vettem be. Ebben kértem a segítségét aznap. Ennyi történt. Nem fenyegetőztem öngyilkossággal, csak ki voltam borulva.
És igen, valóban nagyon sok emberrel megcsalt.
Nem tudom egyébként, hogy miért mentális beteg azért valaki, mert megcsalták 32. emberrel, és ezt nehezményezi.
Szerintem egy mentális beteg vagy a párját lőné le, vagy saját magát.
Én 32. megcsalásra veszekedésen és kiboruláson kívül nem mondtam, nem tettem semmi mást. Nem vagyok sem ön- sem közveszélyes. Úgyhogy megköszönném, ha nem provokálnának feleslegesen. Ez a történet valóban megtörtént.
Ha már empátia nincs a válaszolókban, legalább átgondolhatnák a történteket, hogy milyen lenne, ha velük történne meg. Szerintem nálam sokkal rosszabbul kezelné ezt az egészet mindenki más.
válasza: válasza:Azt. A. Budos. Qurva. Elet.
Ebbol mekkora monika show lesz basz kikam.
A parodat, vagyis a csavodat nem azert szidja senki, mert o volt a gatlstalan, hanem hogy akkora palimadar, hogy veled marad meg mindig. :D 32 szemellyel bazzeg, de kikurt beteg vilagot elunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!