Miért nem mellettem áll ki a férjem?!

A férjed nem mer kiállna melletted, nem mer szembeszállni az anyjával.

Gondolom ez eddig stimmel.

Az hogy mi okból teszi, már egészen mellékes.

Te vagy elvileg élete párja, nem az anyucija.

Szóval én elmondanám kerek-perec, jó asztalra csapósan, hogy ha nem áll ki mellettem, nyugodtan markoljon bele anyuci szoknyájába és csücsüljön mellé!

Férfire és családapára vágysz, akire számíthatsz és nem egy anyámasszony katonája kisfiúra.

Nálam is ilyen volt anyósom. Manipulálta a férjemet gyermekkorától kezdve. Csak annyi különbséggel hogy nekem is tette a szépet, játszotta az agyát évekig, nem is tudtam meg milyen az igazi énje, csak házasság és gyerekvállalás után. Akkor bújt ki a szög a zsákból. Egy szociopata. Olyan szinten eljátszotta éveken keresztül a mézes mázas esetlen nőt, hogy Oscar díjat érdemelt volna. Aztán mikor nem úgy ugráltunk ahogy ő fütyült (külön éltünk, dolgoztunk, házasok voltunk, gyerek is már útban volt, és még akkor is mint a kisgyerekeknek próbált megmondani mit hogy csináljunk, és mondtunk hogy nem úgy fogjuk, hanem úgy ahogy mi szeretnénk, mindezt szépen kedvesen mondtuk), akkor aztán szépen elkezdett elhordani mindennek, hogy ő sose szeretett, sose kedvelt, sose tartott elég jónak a fiához stb, csak lestem hogy ki nem néztem volna belőle ezt a stílust. Hiszen én mindig tisztelettel beszéltem vele. Na akkor férjem szeme is felnyitódott ő is teljesen el volt képedve ezen. Egy darabig állt a bál, persze még anyós volt ránk megsértődve mert nemet mertünk valamire mondani. Végül férjem szépen elmondtam neki, hogy vagy befejezi ezt a viselkedést és bocsánatot kér tőle, tőlem, és normálisan fog viselkedni és elfogadja hogy ő engem választott, vagy ők fogják a rövidebbet húzni, mert nem a felesége és a gyereke lesz az akit el fog hagyni, hanem ha kell akkor az anyját fogja elhagyni. Persze erre még jobban felháborodott az anyja hogy hogy képzeli ezt, mindenféle taknyos hálátlan kölyöknek elhordta az akkor már házas felnőtt különélő dolgozó fiát, végül megelégelte férjem és megszakított minden kapcsolatot velük. Szüleit annyira nem hatotta meg a dolog. Élik a saját életüket, nem érdekli őket még az unoka sem. Én pedig örülök egyrészről hogy a férjem kiállt mellettem, de másrészről szomorú vagyok hogy ilyenek a szülei. Sajnos nem mi választjuk a rokonainkat.

Itt az a baj, hogy mindegy te mennyire mondod a férjednek a dolgokat, ha ő saját maga nem veszi észre ezeket, akkor esélyed nincs neked felnyitni a szemét. Ezt neki kéne észre vennie mik folynak körülötte, milyen az anyja. Így hogy nem áll ki melletted előbb utóbb válás lesz. :(

Csak az idődet pazarolja ez a pasi. Jelenleg stresszben élsz, megbecsülés nélkül, gyakorlatilag egységesen kirekeszt a "családod". Gyerekvállalásra esélyed sincs egy ilyen felfogású pasival. Milyen kilátásaid vannak szerinted? Ha nyugodt életre, gyerekre, családra vágysz, nagyobb esélyed van rá ha elhagyod és keresel valaki mást.

Az én párom megszakította az anyjával a kapcsolatot (aki egy gonosz, haszonleső boszorka) már 10 éve - nem csak az én kedvemért, hanem saját magáért is és a jövőnkért is, mert felismerte milyen manipulatív élősködő az anyja.

A te férjed sosem fog hasonló felismerésre jutni, ebben ne is reménykedj. Anyuci áskálódása lassan célba ér és semmit nem tehetsz, csak magad mented - vagyis lelépsz. Kitartást kívánok ehhez. Szerintem már nem szereted igazán ezt az embert, ahhoz túl sok van a rovásán, inkább ragaszkodsz hozzá. De tudatosítsd magadban hogy ha vele maradsz, így kell leélned az életed.