A véleményetekre lennék kíváncsi! Érdemes szerelem nélkül házasodni?

Szia, szerintem ez a szerelem dolog olyan, hogy valaki egész életében folyamatosan szerelmes, valaki pedig fellángol és szépen, néhány hónap, év alatt elmúlik.

Szerintem a legfontosabb a szeretet, a kölcsönös tisztelet, odafigyelés egymásra. Én már 20 éve élek házasságban és vicces, de vannak időszakok, amikor halálra idegesít a férjem, vannak, amikor meg úgy odavagyunk egymásért, mint két tini. Nekünk így jó. Amikor terhes lettem, pont akkor szakítottunk, nem voltam szerelmes, volt is nagy ijedtség, hogy most mi lesz. Végül újra egymásba szerettünk, azóta született 3 gyerekünk.

Olyan érdekes fogalom ez a szerelem téma. Sokan úgy szerelmesek, hogy nem is tudnak róla, sok hős szerelmes meg marhára csak felszínesen kedveli a másikat, vagy épp a hormonjai játszanak vele.

Csak azért ne menj férjhez, mert félsz a magánytól, vagy mert már ideje lenne gyereket szülni. Ha úgy érzed, hogy ez a férfi hiányzik, ha nincs veled, ha jó érzés vele lenni, akkor szerintem szereted őt. Ezt nem itt a gyakorin sok idegen fogja helyetted eldönteni, sőt, rengeteg a megkeseredett ember, aki mindig rossz tanácsot ad.

Szerintem az a baj, hogy a szerelmet a legtöbben valami tinis elborult lila köddel azonosítják, amikor az ember semmire sem képes, csak hülyeségeket csinál. De nem ennyi a szerelem.

Egyébként már régen rossz, ha a házasság elején sincs semmi. A barátság kevés, mert ennyi erőből elég sok mindenkivel összeházasodhatnál. Az hogy jó, ha a társad nagyod jó barátod, nem azt jelenti, hogy egy barátból lehet jó házastárs. Azért a házastársak barátsága nem olyan, mint egy haveré.

Én egyszer voltam annyira szerelmes, amit mások a szerelemmel azonosítanak. Jó volt, szép volt, nosztalgikusan tekintek rá vissza, de mégegyszer nem élném át. Utána való időszak borzasztó volt, szerintem még mindig vannak bennem negatív nyomai. Azonban már ő nincs rám hatással. Már nem is lenne. Megváltoztam, megkomolyodtam. Vele lennék se lenne már nagy szerelem. Az nem tart örökké.

Én inkább vagyok nyugodt, békés, barátságos szerelemben, mint mindent elsöprőben.

Szerintem bele lehet szeretni egy emberbe idővel.

Szóval szerintem igen.

"Érdemes egy kapcsolatot megpróbálni vele?"

Így, hogy "egy kapcsolatot megpróbálni", nem érdemes.

Ha mindkét fél komolyan úgy dönt, hogy egymással akarja leélni az életét, akkor érdemes szerelem nélkül is házasodni - de nálatok nem ez a helyzet szerintem.

Csak azért, hogy gyereked legyen, nem csak nem érdemes: egyenesen nem szabad. Nagyon nagy kiszúrás lenne a gyerekkel, nagyon nagy önzőség részedről a gyerek kárára.

Jó nagy prsztság a részedről ha így kihasználod. Gyereket akarsz és most bárki jó aki felcsinál és eltart? Szeret téged te meg így átvernéd? Hát gratulálok, az ilyenek miatt szégyellem néha, hogy nő vagyok.

38N

A többség szerelemből házasodik, mégis egy rakás sz** lesz a vége. Akármit is mutatnak a külvilág felé. Legtöbbször pedig ez a szerelem is elmúlik, és akkor őket már csak a gyerek tartja össze, vagy az sem...

Azt csak te tudhatod, hogy neked mire van szükséged egy kapcsolatban, és mit tudsz a másiknak szerelem nélkül megadni.

Szerintem nincs ezzel semmi baj alapvetően, DE! Ő tényleg szerelmes beléd... szóval csak akkor mondj igent, hogyha őszintén ki mered jelenteni, hogy igen, ki fogsz tartani mellette, igen, tőle akarsz gyereket, és nem fogod ott hagyni, ha egyszer véletlenül megismersz egy olyan pasast, akibe belezúgsz.

Lényegében kihasználod őt, ha csak azért mész hozzá, hogy valaki elvegyen és csináljon neked gyereket. Cserébe tehát a minimum, hogy akkor mellette maradsz és nem töröd össze a szívét.