Ha a párotokkal összeházasodtok hozzáköltöztök utána, még akkor is ha nem csak ketten laknátok?

Nem lenne ilyen. Hozzá sem mennék olyanhoz akivel nem éltem együtt.

Amúgy ismertem a példában szereplő esethez hasonlót, fél éven belül elváltak :D tiszta happy end.

Nekem pont emiatt lett vége a kapcsolatomnak, nem akartam így élni, a volt párom 30-on túl is otthon akart maradni az Anyukáékkal. Szerettem a családját, de külön életre vágytam, meg én már alapból is külön éltem akkor, egyedül..

Ez az élet rendje szerintem.

25N

Én az anyjaéknál laktam a párommal. Csupa idegbaj voltam a végire ott, rosszul éreztem magam náluk, sosem voltam egy percig sem otthon, nem is tagadták. Költözni akartam. Ő akkor még nem annyira de látta, hogy muszáj lesz, ha velem akar maradni. Megkérte ugye a kezem, de mondtam neki addig semmiféle esküvő nem lesz, amíg az anyjaéknál lakunk, mert nem leszek egy idegbeteg menyasszony meg ez így nem összeköltözés volt. Akkor házasodtunk össze amikor már el voltunk költözve külön ketten. Utána kezdtük el szervezni az egészet. Szóval 2 évig voltunk jegyesek. Mondom hogy házasodjunk meg, ha ő nem akar felnőni? Amíg ott voltunk, totál kb 5 éves kisgyereknek kezelték. Még most is sikerül úgy beszélniük vele! Meg mindig ha nyaralunk pl, fel kell anyukát hívni, be kell jelentkezni majd 30 évesen. Az agyamra mennek az ilyen dolgok...

Azért kell külön menni, hogy felnőljetek! Mindenhogy! Én összeköltözésnek sem mondtam soha amíg náluk voltunk, hanem én beköltöztem anyádékhoz. De nem összeköltöztünk! Az úgy minden volt, csak rendes párkapcsolat nem, mert gyereknek kezeltek minket és semmibe nem volt beleszólás és nekünk meg beleszóltak a dolgainkba.

esküvő előtt együttélés alap

úgyhogy nem lenne probléma, mert aki nem tud leszakadni, hozzá se mennék

Nem házasodnék.

Mi laktunk együtt anyóséknál átmenetileg, ideig-óráig megjárja, de örökre biztosan nem terveznék ott. Meg is beszéltük, mikor odaköltöztem, hogy házasságot akarunk, de majd akkor, ha külön tudunk költözni.

De ha eleve abban nem tudtunk volna megegyezni, hogy hol és hogyan lakjunk, akkor fel se merült volna a házasság...

Soha többet. Exem költözött hozzánk de nem lehet így felnőtt kapcsolatot egészséges módon kivitelezni, hogy közben gyereknek van az ember nézve, minden program, terv stb nem közös megbeszélés tárgya hanem szinte engedély kérés.

Mostani párom apjával sose költöznek össze, kedvelem maradjon is így S ezt gátolják a depressziója.