A férfiak miért jönnek rá mindig egy házasságban,1-2 gyerek után hogy mégse ezt akarták?

Változtatáshoz 2 ember kell.

Amúgy pedig igen gyorsan ugranak bele a dologba sokan, valamint egy idő után nem tudják magukat színlelni a felek mert a kapcsolatban sokáig megy a színlelés hogy a legjobb oldalukat mutassák.

De tegyük fel ezek nem is igazak.

Ilyenkor ha megvan a gyerek megváltozik az élet. Felelősség, nyugalom sőt szex téren is sokszor igen jelentős változás van ami a kapcsolatoknak nem szokott túl jót tenni.

Nem annyira kényelmesek, hanem nem akarnak vasárnapi apukák lenni. Az, hogy a gyerek a legfontosabb, nem áltatás, hanem tényleg így van. Akármennyire elhidegül a feleségtől vagy beleszeret egy másik nőbe, a gyerekei a gyerekei maradnak, és az ő érdekükben inkább benne marad a rossz házasságban.

Az az áltatás, hogy a válás jó a gyerekeknek. Hát egy lófaxt jó a gyerekeknek a válás, az a jó nekik, ha mindkét szülő ott van, és ők nevelik fel őket.

#2

Az az áltatás, hogy a válás jó a gyerekeknek. Hát egy lófaxt jó a gyerekeknek a válás, az a jó nekik, ha mindkét szülő ott van, és ők nevelik fel őket.

Ezt te latod rosszul, de nagyon. Nekem gyerekként elváltak a szüleim és nagyon örültem neki már akkor is, mert folyton csak veszekedtek. Ki akarna ilyen családban felnőni? Inkább legyenek külön, de legalább nyugi van otthon és mindkettő sokkal kiegyensúlyozottabb.

Az egyedüli törést a válás során az okozta bennem, hogy apumnak szeretője volt. Ha van valami, amit undorítónak tartok, az ez. De a válással magával semmi bajom nem volt, egy hyerek is megérti, hogy apu anyu már nem szereti egymást, attól még őt igen.

Saját tapasztalatból írom, hogy rémesen rá lehet unni az asszonyra úgy 15 év után. 25 éves voltam, mikor elvettem a csajszit, akkor még egy bájos, vékony, ártatlan kis szende lányka volt, akinek a hangját is alig hallani. A harmadik gyerek után meg senki se ismert volna rá. És sem hittem igazán, hogy nem az ördög bújt bele. Nagyszájú, trágár, verekedős (!!!) és követelőző lett, no és betegesen féltékeny, nem lehetet elviselni. Ráadásul lógott mindene, visszeres volt a lába, és nem volt hajlandó sportolni sem, hogy kicsit jobb kondiban legyen, vagy elmenni kezelésre. Ilyenkor azért elgondolkodik a férfi, hogy "dehát én nem ilyen lovat akartam..." Szex akkor már jó ideje nem volt, mert egyszerűen nem kívántam, pedig akkor már a vesztét érezve felajánlott mindent, orált, anált (amik szóba sem jöhettek korábban), de ekkor ez már késő volt. Ennek ellenére nem csaltam meg, inkább mindent hátrahagyva elköltöztem, és el is váltunk. Kár hogy így alakult, ha nem hülyül meg teljesen, akkor még most is együtt vagyunk. De meghülyült. Aztán később kiderült, hogy a sok otthon lévő szomszéd anyuka hülyítette, cukkolta, biztatta egymást a baromságokra, a féltékenykedésre meg mi egyébre... Útólag gyanítom, hogy az asszony meg is csalt, talán többször is (ez csak gyanú, de erős).

Nem csodálom ha 40 éves kor környékén a legtöbb férfi kifelé kacsingat egy effajta kapcsolatból. És az a baj, hogy azt nem feltétlenül lehet látni előre, hogy mivé alakul egy nő, főleg miután gyereket szült. Legtöbb nő ilyenkor teljes átalakuláson esik át, és nem előnyére.

Utóirat: válás után az asszony műdudákat csináltatott magának, kitetováltatta magát, és elkezdett dohányozni, ami rohamléptekkel gyorsította amortizációját. No ez lett a szende lánykából. Még időben sikerült elmenekülnöm...

A válás megváltàs.

Én könyörögtem a szüleimnek, hogy válljanak el, mert non-stop ment a veszekedés, ordibálás 42 éven keresztül, míg édesanyámat el nem vitte a rák.

Utána fater lenyugodott, jobb fej lett, jobban kedvelem őt most, mint az özvegysége előtt.