Meg lehet érezni, ha az ember olyannal találkozik, aki az élete párja lesz? Ki érezte ezt meg közületek?

Csak egy kis sztori a hitetlenkedőknek.. :)

Nemsoká lesz párommal az 5. évfordulónk. Egy buliban találkoztam anno, ahová az egyik haverja hívott meg. A mostani párom egész este velem meg a haverjával beszélgetett. Mindkettőnknek olyan első látásra szerelem dolog volt. Majd másnap reggel rámírt, és az első pár mondat után annyit írt, hogy "egyébként nem azért mentem ki este, hogy Lacival (a haverja) beszélgessek, hanem hogy veled legyek."

Én ezt nem akartam neki elhinni, erre csak annyit írt, hogy "Igen? Kérdezd meg 5 év múlva, de mentsd el ezt a beszélgetést" Azóta is őrizgetem lefotózva a beszélgetést, lassan eljön az ideje, hogy megint felhozzam. :)

Mi ugy talakoztunk hogy baratkent meghivott magahoz 2 hetre kulfoldre. Nagyon jol sikerult a nyaralas de mikor a repteren elkoszontem akkor csak sirtunk...sose hianyzott senki se annyira azelott. Nem tudtuk h a tavolsag miatt latjuk e meg egymast.

Nos, lattuk egymast es tobb mint 1,5 ev eltelt azota. Ma már házasok vagyunk. :)

14. Kicsit sem életszerű amit írsz. De vígasztald csak magad ezzel, ha ettől könnyebben viseled a magànyodat.

Tudod, csak mert az embernek van egy pàrja, attól még nem szűnik meg ( jobb esetben) önàlló emberi lényként létezni, és nem lógnak minden pillanatban egymàs nyakàn. Létezik munkahely, hobbi, külön programok, haverok, csalàd. Csak a pàrjukban és a kapcsolatukban nem bízó emberek nem hagyjàk levegőhöz sem jutni a kedvesüket, és csüngnek a nyakàn egész nap. Ha valakinek nincs élete a pàrjàn kívül, az inkàbb szànalmas.

Amikor ilyet érzel, az minden esetben hamis. Mivel akkor találkoztok, nem ismered, nem ismerheted a másikat, tehát nem állhat rendelkezésedre semmiféle információ, ami alapján róla bármit is el tudsz mondani az alapvető szimpátián és vonzalmon kívül. Bármi több, amit ilyenkor érzel, azt nem az adott ember iránt, hanem az általad kerált és a másikba vetített ideális partner-kép iránt érzed. Persze vannak, akik ezután összejönnek és boldogok lesznek, de ez a későbbi összecsiszolódás és/vagy a puszta szerencse eredménye. Misztikus megérzések nincsenek.

A másik az, hogy senki sem eredendően a tökéletes társad. A hosszú, boldog párkapcsolat sokkal kevésbé azon műlik, hogy az elején mennyire illetek össze, mint azon, hogy hogyan tudtok folyamatosan alkalmazkodni és összedolgozni.

Plusz, sokan csak utólag mondják ezt, amikor már kiderült, hogy ő lesz az. Ez egyszerű lélektani jelenség.